Last.words.of.the.books

Sziasztok!  Egyszerre vártam és féltem ettől a résztől, hiszen ahogy Quincy (Az Eden család sorozat), úgy Rome is olyan számomra, mint egy otthon. Így Madisonnal együtt én is ismét hazatértem.❤️ Az egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen pont egy ilyen cukin boldog lezárásra vágytam, mégis szomorú vagyok, mert nincs több Walker testvér, akinek a történetében elmerülhetek.

Sziasztok!  Pár napja éppen akkor kezdtem neki a könyvnek, amikor robbant a bomba… a Karácsonyi kutyulás AI segítségével lett fordítva. Sokat gondolkodtam, mit tegyek, hiszen recenzióba kaptam. Nem szerettem volna megszegni a szavam, így végül végigolvastam. Értékelésemben próbálom két irányból megközelíteni a regényt: egyik részében megfogalmazom a gondolataimat a fordításról, valamint annak élvezhetőségéről, a másodikban pedig a történetről fejtem ki a gondolataimat.

Sziasztok!  Fogalmam sincs, hogy miért gondoltam erre a regényre úgy, mint egy standalone kötetre, de jelentem: kiderült, hogy nem az. :D Viccet félretéve, tényleg azt hittem, bár, ha jól láttam más lesz a főszereplő. Mindenesetre, bár nem voltam maradéktalanul elégedett a történettel és nem is teljesen azt kaptam, amire számítottam (bár a fülszöveg elég sok mindet elárult), szerintem el fogom olvasni a következő könyvet is, ha megjelenik.

Sziasztok!  Mindig örömmel vágok bele egy új Abby Jimenez könyvbe, így volt ez most is.♥ És igen, tetszett, szerettem ezt a történetet, bár sokkal komolyabb hangvételű volt, mint az eddigi könyvei. Amivel nincs baj, de a borítója egyáltalán nem ezt sugallja. Erre a regénye készen kell állni, mert olyan érzékenységgel mutatja be az Alzheimer-kórral járó fájdalmakat, hogy az ember szívét rendesen összecsavarja.

Sziasztok!  Az első kötetet a hibáival együtt szerettem, így nagyon vártam a folytatást, főleg, hogy Jameson már az előző részben felkeltette a kíváncsiságomat a csendességével. ❤ Nem fogom azt mondani, hogy tökéletes volt, se a történet, se a karakterek, de élveztem olvasni a maga komikusságával, gyerekességével együtt. Ahogy Scarlett és Devlin történetét, ezt sem lehetett teljesen komolyan venni, de nem bántam.

Sziasztok!  A vízparton ülve egy könnyed, nyári történetre vágytam, melyet meg is kaptam a Nyári kaland által. Annabel Monaghan már harmadik alkalommal varázsolt el, nem kellett csalódnom benne, amiért rettentő hálás vagyok. Szóval igen, egy újabb regény, amit boldogsággal telve zártam be és most már biztos, hogy bármit is írjon a szerző a jövőben, én olvasni fogom. ❤

Sziasztok!  Ashley Poston… tiéd a szívem és a lelkem! ❤ Még csak a Halott romantikát olvastam tőle, azt is angolul, de azt imádtam, így izgatottan vártam ezt a történetet. Nem kellett csalódnom, új kedvencet avathattam általa, bár a másik kötet még mindig icipicit közelebb áll a szívemhez.

Sziasztok!  Aww, ennyi civódásos cukiságot egy helyen, imádtam minden egyes sorát! ❤ Sarah Adams most se okozott csalódást, már az első pár oldal után tudtam, hogy én ezért a történetért rajongani fogok. Teljességgel odavagyok ezért a könyvsorozatért, így bízom benne, hogy az utolsó Walker testvér kötetét is boldogan, üdítő érzéssel zárom majd be.

Sziasztok!  Legszívesebben csak annyit írnék, imádlak Lynn Painter, de ennél sokkal jobban is ki lehet fejteni, hogy mennyire élveztem A boldogító soha!  olvasását, ami konkrétan egyben „lecsúszott”. ❤ Mindig azt látom, hogy az írónő felnőttekről szóló regényei jóval megosztóbbak az ifjúságiaknál, ami valószínűleg ezzel is így lesz, de én mindkettőért odavagyok, így szerintem nem csoda, hogy ezt is nagyon szerettem.

Sziasztok!  Igazából ennek a könyvnek először a színes, mutatós borítója hívta fel a figyelmemet a történetre. S milyen jól tette! Rendkívül jól szórakoztam a Száguldó szerelem című regényen, egy percig sem hagyott unatkozni. ❤ Nem fogom azt mondani, hogy hibátlan kötet és hogy nem „lerágott csont” az alapja, de imádtam a kisvárosi hangulatot, a kíváncsi szomszédokat és családtagokat, a szerethető fő karaktereket.

Sziasztok!  Második Lucy Score könyvem, és biztosan nem az utolsó. A másik szerzőt, Claire Kingsley-t, bevallom, nem ismertem, de majd utánanézek, hátha megtetszik még tőle valami. Őszintén szólva, nem tudtam mennyire vegyem komolyan ezt a történetet, mert néhány jelenet és párbeszéd nevetségesen komikus volt, de pontosan ez volt annak az oka, hogy végigröhögtem az egészet és egy percig sem unatkoztam. Szóval igen, szerettem ezt a regényt a hibái ellenére is. ❤

Sziasztok!  Ez már jobban tetszett, mint az ezt megelőző kötet ( A póráz két végén ), így most tiszta örömmel írom ezt az értékelést. Bár kicsit nehezebben rántott be ez a történet, de rettentő kíváncsi voltam Adrian és Vanessa kapcsolatára, mely bár számos akadályt tartogatott számukra, megoldották. ❤ Nem mondom azt, hogy tökéletes könyv volt, megvoltak a maga kis apró hibái, de nagyon élveztem az olvasását és cseppet sem bánom, hogy belekezdtem.

Sziasztok!  Még januárban volt egy Abby Jimenez „olvasómaratonom”, amikor is rá kellett jönnöm, hogy az írónő zseniálisan alkotja meg a könyveit, mert nemcsak sima romantikus történetek kerülnek ki a kezei közül, hanem érzelmes, szívszaggató regények, melyek egyszerre dobogtatják meg a szívem és szorítják össze. Itt, A póráz két végén nél sem volt ez másképp, bár számomra eddig ez volt a leggyengébb kötet tőle. DE nem bánom, hogy elolvastam, mert még a néhány ellenérzésem ellenére is, rengeteg érzelmet kiváltott belőlem.

Sziasztok!  Egyszerűen nem tudok csalódni Abby Jimenez könyveiben, mindig megmelengetik a szívemet és mosolyra fakasztanak. Ezzel a történettel sem volt ez másképp, ennek pedig rettentően örülök. Még nem döntöttem el, hogy ezt vagy az Átkozottul szeretleket szeretem jobban, de talán nem is kell választanom, mert mindkettő megérdemli tőlem a kedvenc jelzőt. Emellett a Van helyem a világodban című kötetet is nagyon-nagyon szerettem. ❤

Sziasztok!  Nem az első könyvem a szerzőtől, és az biztos, hogy nem is az utolsó. Nagyon örülök, hogy az Átkozottul szeretlek után úgy döntöttem, hogy ideje elolvasni az első két kötetet is, bármennyire is már önállóként is érthető volt Justin és Emma története, ami a sorozat harmadik része. S nagyon jól tettem, mert Alexis és Daniel a szívem legmélyére lopta be magát és egyszerűen képtelen vagyok tőlük elszakadni. Ez a könyv olyan számomra, mint fény az éjszakában.❤

Sziasztok! hogy az írónő előző magyarul megjelent könyvét, ezt is nagyon szerettem. Talán jobban is, mint a Megőrülök érted -et, így nem sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan is értékeljem. ❤ Az már más kérdés, hogy mennyire nehéz erről a regényről, a karakterekről úgy írni, hogy ne legyen annyira spoileres, hiszen minden, amit ki tudnék emelni, felhozni „példának” az időközben derült ki. Mindenesetre, olvassatok tovább, ha szeretnétek!

Sziasztok! Tudjátok, vannak azok a könyvek, amiket szeretek. És vannak azok, amikért minden pocikám rajong… egyszerűen nem tudom elengedni őket. Az Átkozottul szeretlek kétségkívül az utóbbi kategória, mert az első mondattól kezdve az utolsóig imádtam az egészet! ❤

Sziasztok! Nem hiába Christina Lauren írópáros az egyik kedvenc romantikus szerzőpárosom. Lehet elfogult is vagyok velük kapcsolatban, de soha nem kell csalódnom bennük! ❤ Imádtam olvasni Az édenkertprobléma minden humorral, mégis komoly témával teli percét! Remélem Ti is így lesztek vele!

Sziasztok! Még csak egy könyvet olvastam az írónőtől, így izgatottan vetettem bele magam az Esküvő a Comói-tónál címet viselő történetbe. ❤ Úgy érzem, hogy a kiszámíthatósága ellenére egy nagyon jó, elgondolkodtató kötetet olvastam, így nem bántam meg, hogy belekezdtem.

Sziasztok! Sarah Adams könyveivel eddig egyszer sem lőttem mellé és rettentően örülök, hogy ez most sem volt másképp, mert imádtam minden egyes percét ennek a zseniális romantikus történetnek! ❤ Nem is olyan régen szereztem be a Csalóka szerelmet , mely olvasás után azonnal repült is a kedvenceim közé. A szabálykönyv pedig amolyan folytatás féle, hiszen Derek –, akinek a sztoriját ez a csoda meséli el – Nathan lökött csapatába tartozik. Szóval igen, nem volt kérdés, hogy olvasni akarom! S milyen jól tettem!