Laura Pavlov: Sodrásban - vélemény

Sziasztok! 

Vannak pillanatok, amikor ránézek a polcra és azonnal tudom, mi kell nekem. Vannak azonban olyanok is, amikor bizonytalan vagyok és csak sodródom. Ezelőtt a könyv előtt is ezt éreztem, de nagyon jól döntöttem, mert egy igazán könnyed, érzelmes, mégis elgondolkodtató élményben volt részem.

***

Laura Pavlov: Sodrásban

Fülszöveg:

Lila James a legjobb barátom húga.

Szigorúan tiltott terület.

De minden férfinak megvan az Achilles-sarka.

Lila a legjobb barátom kishúga, és mindig is így gondoltam rá. Egy gyerek, akire vigyázni kell.

Öt évvel fiatalabb nálam, még akkor is kislány volt, amikor elköltözött a városból, hogy egyetemre járjon. Most itthon tölti a nyári vakációt – és egyértelműen nem kislány már, gyönyörű, okos nővé érett. A szeme sötét, hosszú haja hullámokban omlik a vállára. Formás lábát mintha arra tervezték volna, hogy a derekam köré fonja.

Én mindig is az a fickó voltam, aki szeret szórakozni, aki könnyedén veszi a dolgokat.

Amikor a bátyja szívességet kér tőlem, hogy adjak Lilának munkát az éttermemben, egy pillanatnyi habozás nélkül igent mondok, hiszen nincs, amit meg ne tennék a barátom kishúgáért.

Egészen addig, amíg Lila nem kér tőlem még valamit. Azt akarja, hogy én legyek számára az első. Nekem akarja adni a szüzességét. Azt kéri, én járjak ott először, ahol férfi még nem járt…

A nagyesküt is leteszi, hogy nem fog belém zúgni – annál több esze van.

Csakhogy én nem Lila szíve miatt aggódom…

***

Értékelésem:

Vannak pillanatok, amikor ránézek a polcra és azonnal tudom, mi kell nekem. Vannak azonban olyanok is, amikor bizonytalan vagyok és csak sodródom. Ezelőtt a könyv előtt is ezt éreztem, de nagyon jól döntöttem, mert egy igazán könnyed, érzelmes, mégis elgondolkodtató élményben volt részem.

Nem fogom azt mondani, hogy ez a kötet újat mutatott, mert nem tette. De nem is volt rá szükség, mert szerettem olvasni. Kikapcsolta az agyam. Nevettem. Kicsit szomorkodtam is. Imádtam a kisvárosi hangulatát, a lassan kibontakozó románcot, valamint a 'bátyám legjobb barátja ' trope jelenlétét.

A történet kicsit lassan indult be, de én ezeket a perceket is nagyon élveztem. A szerző stílusa továbbra is könnyed és olvasmányos, csak úgy sodródtam az árral és már a végére is értem. A regényben jelen voltak komolyabb témák is, mint a függőség és a gyász. Szerintem megfelelő arányban voltak a boldog pillanatokkal is, rengeteget nevettem, főleg Hugh családja humorának és csoportos beszélgetéseiknek köszönhetően.

A fő karaktereket nagyon szerettem, szépen kiegészítették egymást. Lila igazán kitartó, kedves személyiség, Hugh pedig védelmező és humoros. Nem csoda, hogy leányzónk biztonságban érezte magát mellette. A beceneveik számomra egyediek és aranyosak voltak, bár be kell vallanom, hogy néhány helyzetben igazán komikusan hangzottak. :D

Közel sem tökéletes könyv, de én nagyon szerettem. Egyébként több csillagot is kapott volna, ha néhány hasonlatot kihagyott volna a szerző, mert néha kínosan éreztem magam. Jah, és még mielőtt elfelejtem! Eleinte nem kapcsolt az agyam, de utána megtette – összekapcsolta a Mézhegy sorozattal. (Ilyen szempontból viszont kicsit spoileres a másik könyvsorozatra nézve.)

Ha szeretnétek kikapcsolódni egy igazán kedves történet mellett, meghitt és családias hangulattal fűszerezve, akkor bátran ajánlom nektek Laura Pavlov könyveit!

***

Köszönöm a kötetet a Kossuth Kiadónak! A kötetet itt tudjátok beszerezni.

***

Forrás: saját kép 

***

Kedvenc idézeteim:

"Lila James volt a kirakós hiányzó darabja, de csak most döbbentem rá, hogy keresem."

*

"Fogalmam sincs, mikor történt – mikor szerettem bele fülig Lilába, de megtörtént."

*

"– Mi az, amit érdemlek, Medve?

– Mindent. K*rvára mindent megérdemelnél, Hógolyó."

***

A könyv adatai:

Író: Laura Pavlov 

Teljes cím: Sodrásban 

Eredeti cím: Into the Tide

Oldalszám: 416

Kiadó: Kossuth Kiadó 

Megjelenési év: 2026 (puhatáblás, élfestett)



***

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!

Réka

Megjegyzések

Népszerű blogbejegyzések

Brooke Fast: Rabmadár - vélemény

Rachel M. Banks: The Old Pair - vélemény