Sophie Lark: Bloody Heart - vélemény
Sziasztok!
A hibáival együtt szeretem az Alvilági románc könyvsorozatot (Brutal Prince, Stolen Heir, Savage Lover), így izgatottan vártam a legújabb kötetet és nem kellett csalódnom! Ismét kikapcsolt, szórakoztatott és ébren tartott egészen a végéig, amit egy percig sem bánok. ❤
Sophie Lark: Bloody Heart
Fülszöveg:
Simone Solomon aranykalitkában él. Vagyonos családja kiváltságos életre nevelte, de legfőképpen engedelmességre. Ám egy éjjel, miközben egy újabb unalmas gálára tart a limuzin hátsó ülésén, Simone-t elrabolja egy maffiózó, aki csak egy autót akart ellopni, nem pedig egy lányt… És ekkor minden megváltozik.
Dante Gallo nemcsak külsőre olyan, mint egy fenevad, de úgy is viselkedik. Egészen addig, amíg meg nem látja Simone-t a visszapillantó tükörben, és első látásra bele nem szeret véletlenül ejtett túszába. A vonzalmuknak nem tudnak ellenállni, csakhogy útjaik különválnak.
Dante kilenc éven keresztül hagyta figyelmen kívül Simone tökéletes arcát az óriásplakátokon és magazinok címlapján, és mostanra úgy hiszi, végre továbblépett… De aztán meglátja őt, eleven valójában. Dante rájön, hogy nem felejtette el Simone-t, ahogy a lány sem őt. A sors pedig adott nekik egy új esélyt.
Ám Simone őriz egy titkot, és attól fél, ezt a hibát Dante soha nem fogja megbocsátani.
Talán a sors valójában csak arra adott nekik új esélyt, hogy ismét vérbe borítsák egymás szívét…?
***
Értékelésem:
A hibáival együtt szeretem az Alvilági románc könyvsorozatot, így izgatottan vártam a legújabb kötetet és nem kellett csalódnom! Ismét kikapcsolt, szórakoztatott és ébren tartott egészen a végéig, amit egy percig sem bánok. ❤
Sophie Lark stílusát már a kezdetektől fogva szeretem, ez most sem változott. A többihez képest viszont a történet itt elég hamar belelendült, az események sorban zajlottak. Az elején a múltban kezdtünk és szépen haladtunk előre a jelenbe, amit én nagyon élveztem, mert így sokkal jobban átélhettem ezt a második esélyes szerelmet. Rettentő módon élveztem az első találkozásukat, akkor pedig még inkább jót nevettem, amikor a jelenet „megismétlődött”, csak kicsit másképp. Néhány dolog kiszámítható volt már csak a korábbi részek alapján is, de voltak nem várt csavarok is. Illetve tetszett, hogy voltak benne kicsit nehezebb témák (például családi elvárásoknak való megfelelés, veszélyek mérlegelése) is.
A szerelem első látásra dologért nem mindig vagyok oda, de úgy látszik lett megint egy kivétel. A végén számomra volt egy-két kínos pillanat/mondat (ami egyébként lehet csak magyarul hangzott kicsit nevetségesen, nem tudom), ezért nem kapja meg az 5 csillagot, de amúgy nagyon-nagyon szerettem és bár nehéz választani, talán az egyik kedvenc részem lett a sorozatból. Sokak számára a kommunikációhiány idegesítő, ez itt is jelen volt, de én amúgy szeretem, már csak azért is, mert anélkül igazából nem is lenne történet, illetve megmutatja a valóságot, hogy néha nem könnyű megnyílni és beszélni, néha magunkban tartjuk a dolgokat, még akkor is, ha tudjuk hibát követünk el.
A borítóért és az élfestésért ismét odavagyok, a kötetben lévő illusztrációk pedig továbbra is zseniálisak, tabudöntögetőek. Na meg, kezdek igazán megbarátkozni egy bizonyos trope típussal.
A főszereplő karaktereket én nagyon szerettem, érdekes volt, hogy bár két teljesen ellentétes világból származnak, mennyire összeillenek. A kedvencem főként Dante személy lett, aki eleinte egy igazán szűkszavú, rideg és kemény férfinak tűnik, de mindez egy érző szívet takar, mely a leányzónkért dobog. Simone talán néha idegesítő döntéseket hozott, de mindezt okkal tette, én kedveltem az eleinte álmodozó karakterét, aki felnőtt önmagához. Erős jellemfejlődésen estek át a történet során, ami külön pluszpont.
A mellékszereplőkkel kapcsolatban. Aida karaktere bár korábban néha idegesített, most rendkívül jól szórakoztam rajta és imádom a megszólalásait. Emellett különösen tetszett Dante és Riona barátsága, ráadásul felbukkant egy Raylan nevű fickó is, így bár eleinte annyira nem izgatott a nővérke története, most eszeveszetten várom. Simone szüleit pedig szólva meg tudtam volna fojtani, főleg… akkor.
Mindent összevetve, én nagyon élveztem olvasni ezt a kötetet. Örültem, hogy a jelenen túl a múltba is ennyire betekinthettem, ezáltal mélyebben megismerve a karaktereket és azt, hogy honnan indultak. Ha a maffia szálról van szó, akkor itt ismét kicsit visszavettünk belőle, nem igazán azon volt a hangsúly, amit én nem feltétlen bántam őszintén szólva.
Bátran ajánlom mindazoknak, akik szeretnének egy második esélyes, szenvedélyes történetet olvasni, aminek van egy kicsit maffiás beütése is! ❤
***
Köszönöm a kötetet a Kossuth Kiadónak!
***
 |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézeteim:
"– Szeretlek, Simone. Mindig is szerettelek, és mindig szeretni is foglak. Örökké. Akárhova is mész, akármit is csinálsz, a kezedben tartod a szívemet.
– Annyira szeretlek, Dante!"
*
"Ezt nem tudtam a gyerekvállalásról. Olyan, mint újra szerelembe esni. Mindent szeret az ember abban az apró kis teremtésben. Sokkal fontosabb lesz ő, mint saját maga."
*
"Még a legkedvezőbb körülmények között sem tudom, hogyan kell elbűvőlni a nőket, akkor meg végképp nem, amikor véletlenül elrabolok egyet."
*
"– Hali, bátyó! Én vagyok az, az egyetlen húgod! Csak jelezni akartam, hogy életben vagyok, mivel hogy elfelejtettél rám nézni.
– Láttam, hogy Cal leterelt a színpadról – zsörtölődik Dante."
*
"– Gyönyörű vagy – mondom Aidának, és adok neki egy puszit.
– Jó ég! – Felnevet. – Onnan lehet tudni, ha rozmárméretű lett az ember lánya, hogy a bátyja bókolni kezd neki, hogy jobb kedvre derítse!"
***
A könyv adatai:
Teljes cím: Bloody Heart
Oldalszám: 416 oldal
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenési év: 2025 (puhatáblás, élfestett)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése