Sophie Lark: Savage Lover - vélemény
Sziasztok!
Az első két kötet (Brutal Prince, Stolen Heir) olvasása közben Nero történetére igencsak kíváncsi lettem, szóval már rettentően vártam, hogy a kezembe kaparinthassam a Savage Lover-t. Imádtam minden egyes oldalát, legyen szó a pörgősebb vagy kevésbé lendületesebb részekről is.❤
Sophie Lark: Savage Lover
Fülszöveg:
Egy férfi és egy nő, akik meg vannak győződve róla, hogy nem érdemlik meg a szerelmet… Egészen addig, amíg nem találkoznak.
Camille Rivera fuldoklik. Az apja beteg, az öccse összetűzésbe keveredett egy korrupt zsaruval, az autószerelő műhelye pedig veszteséges. Elkeseredetten próbál a felszínen maradni, bármi áron.
Nero Gallo a környék veszélyforrása. Egy bajkeverő, egy kétlábon járó sorscsapás. Camille végignézte, hogyan ment végig Nero minden lányon tízmérföldes körzetben. Amilyen szép a férfi, olyan nagy kegyetlenséggel törte össze a szívüket, és soha, senkihez nem kötődött.
Éppen ezért Camille képtelen elhinni, hogy Nero váratlanul megmenti őt egy kockázatos helyzetben. Egész életükben szomszédok voltak, de a lány csak a megtestesült bűnként ismerte őt. Lehetséges, hogy nem is tudja, kicsoda valójában Nero?
Ők ketten nem barátok, nem is szövetségesek. Ám Nero egyetlen esélye Camille, akinek bíznia kell abban, hogy a férfiban több is rejtőzik a kegyetlen felszín alatt.
Csakhogy a bizalom veszélyes dolog, Camille pedig hamarosan szembesül azzal, hogy egyetlen dolog veszélyesebb annál, mint megbízni Neróban: beleszeretni.
***
Értékelésem:
Az első két kötetet olvasása közben Nero történetére igencsak kíváncsi lettem, szóval már rettentően vártam, hogy a kezembe kaparinthassam a Savage Lover-t. Imádtam minden egyes oldalát, legyen szó a pörgősebb vagy kevésbé lendületesebb részekről is.❤
Bár az elején kicsit lassabban építkezett a cselekmény, utána elég hamar pörgősre váltott a stílus, így elég hamar végeztem vele. Egyetlen kivetnivalóm az egésszel kapcsolatban, hogy ismét nem volt annyira maffiás, mint amit egy alvilági történettől elvárnék, illetve talán Nero-t is „gyengédebbnek” ismerhettem meg, mint amire számítani lehetett a korábbi részek alapján. Ezektől függetlenül azonban zseniális történet, melyet élvezettel olvastam. Az illusztrációk továbbra is fantasztikusak voltak, ráadásul az élfestést is imádom, mert nagyon illik a regényhez.
Bár voltak kiszámítható részei is, kellemes meglepetésként ért például az, hogy nem az volt a fő fordulat, azaz a dráma oka, amire eleinte gondoltam. Tetszett a rendőrös szál, bár magát az embert legszívesebben lecsaptam volna, hiszen még jól meg is forgatta a főszereplőnkben azt a tőrt, nem mintha nem lett volna már elég baja. Mindenesetre egy nagyon izgalmas történet keveredett ki az egészből, így én egy percig sem unatkoztam. A végén lévő alternatív bónuszfejezet cuki volt, de kicsit felesleges is.
Nagyon örültem annak, hogy a főszereplőket váltott szemszögben ismerhettem meg, imádtam róluk olvasni. Olyan személyiségeket kaptam az írónőtől, amiket én szeretek egy könyvben: egy férfit, aki a külvilág felé kemény és könyörtelen, de közben belülről sérült, valamint egy nőt, aki nem egy nebáncsvirág, kicsit talán különc is, de szerethetőek mindketten.
Camille karaktere elég hamar belopta magát a szívembe a különcségével, a bátorságával, erejével és talpraesettségével. A családja iránti szeretete elképesztő volt, szenvedésétől majd meg szakadt a szívem. Nero-t is nagyon bírtam, örültem, hogy megismerhettem néhány titkát, traumáját és ezáltal a sebezhetőbb oldalát is. Szerettem a karakterét, bár tényleg úgy vélem, hogy a korábban olvasottakhoz képest kicsit túl gyorsan „elpuhult”. (Amit az egyik részem bán, a másik egyáltalán nem. :D)
Mellékszereplőként jó volt viszontlátni a korábbi kötetek szereplőit, illetve nagyon jól szórakoztam Mason és Patricia párosán is.
Mindent összevetve, szerettem ezt a részt is és egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Bár volt benne több illegális szál is, úgy vettem észre, hogy itt inkább a főszereplőkön és a vonzalmuk kialakulásán volt a hangsúly, nem az alvilági részen. Ez nem feltétlen baj, de egy maffiás sztoritól azt is jobban elvárná az ember.
Ha egy izgalmas, kicsit maffiás történetre vágytok, akkor szerintem szeretni fogjátok! ❤
***
Köszönöm a kötetet a Kossuth Kiadónak!
***
![]() |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézetem:
"– Azt mondtad, senkinek nem vagy a kedvence. – Nero vállat von.
– Valószínűleg így is van.
– Nekem te vagy a kedvencem – közlöm vele. – Az egész világon te vagy a kedvenc emberem."
*
"– Kisebbre nem tudtad volna vágni? – morogja Seb.
– Elfelejtettem, hogy Groot jön utánam."
*
"Nem akarom, hogy valaha is féltékeny legyél. Nincs senki más Camille. Senki, aki ilyen érzéseket ébresztene bennem."
***
A könyv adatai:
Író: Sophie Lark
Teljes cím: Savage Lover
Oldalszám: 352 oldal
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenési év: 2025 (puhatáblás, élfestett)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka


Megjegyzések
Megjegyzés küldése