Rebecca Yarros: Negyedik szárny - vélemény

Sziasztok! 

Szándékosan halogattam a Fourth Wing sorozat elolvasását. Tudtam, hogy szeretni fogom, ez egyáltalán nem volt kérdéses, de azt is tudtam, hogy nekem ebből többet kell egyben ledarálnom, mert nem fogok tudni egynél leállni. Kerültem a spoilereket, mint a pestist és kiderült, hogy elég jól, mert egyedül egy-két dolgot tudtam, a többi teljesen meglepetésként ért. ❤ Igazi érzelmi hullámvasútban volt részem… RIP szívem… amikor befejeztem, bőgve bámultam a plafont és csak azt hajtogattam magamnak, hogy „everything is fine”, ez csak egy könyv. (Megsúgom, nem lett könnyebb…)

***

Rebecca Yarros: Negyedik szárny

Fülszöveg:

A ​húszéves Violet Sorrengail egész eddigi életében azt hitte, a történelem tanulmányozása lesz a feladata az Írnok Kvadránsban az imádott könyvek között.

Azonban az iskola vezénylő tábornoka – aki egyszemélyben a lány kőkemény anyja – megparancsolja, hogy Violetnek be kell lépnie a többszáz jelölt közé, akik Navarre elitjéhez, a sárkánylovasokhoz akarnak tartozni.

Ha mindenkinél kisebb és törékenyebb vagy, akkor csak egy hajszál választ el a haláltól… mondjuk azért, mert a sárkányok nem választanak ki „törékeny" embereket, hanem felperzselik őket.

Ráadásul, amikor kevesebb a kapcsolódni hajlandó sárkány, mint kadét, nem meglepő, hogy a többség szívesen végezne Violettel, hogy ezzel is növelje a saját esélyeit a sikerre. A többiek pedig azért ölnék meg, mert az anyja lánya; köztük van Xaden Riorson is, a Lovasok Kvadránsának leghatalmasabb és legkönyörtelenebb szárnyvezére is.

Violetnek minden ravaszságára szüksége lesz, hogy minden újabb napfelkelte életben találja.

Közben az iskola falain túl dúló háború egyre gyilkosabb, a királyság védelmét szolgáló erődítmények sorban elesnek, és egyre többen halnak meg. A helyzeten tovább ront, hogy Violet gyanakodni kezd, hogy a vezetés rettenetes titkot rejteget.

Barátok, ellenségek, szeretők. A Basgiath Hadi Iskolában mindenkinek határozott tervei vannak, mert ha valaki egyszer bekerül, onnan csak két kiút van: lediplomázni vagy meghalni.

***

Értékelésem:

Szándékosan halogattam ennek a könyvnek az elolvasását. Tudtam, hogy szeretni fogom, ez egyáltalán nem volt kérdéses, de azt is tudtam, hogy nekem ebből többet kell egyben ledarálnom, mert nem fogok tudni egynél leállni. Kerültem a spoilereket, mint a pestist és kiderült, hogy elég jól, mert egyedül egy-két dolgot tudtam, a többi teljesen meglepetésként ért. ❤ Igazi érzelmi hullámvasútban volt részem… RIP szívem… amikor befejeztem, bőgve bámultam a plafont és csak azt hajtogattam magamnak, hogy „everything is fine”, ez csak egy könyv. (Megsúgom, nem lett könnyebb…)

A szerző stílusa már a katonai románcainál is belopta magát a szívembe, de itt még inkább megcsillogtatta a képességeit. Fantasztikusan jól felépített világot, karaktereket és történetet alkotott meg, aminek én egyetlen percét sem untam. Őszintén szólva, azt sem éreztem meg, hogy közel 800 oldalt olvastam el három nap alatt, mert a cselekmény vitt magával és még többet akartam, amit a folytatásnak köszönhetően meg is kaptam. A fejezetek elég hosszúak, de nem bántam. Ráadásul mindegyik előtt van egy kis szöveg (idézet levélből, könyvből stb), melyek igazából előre vetítik, hogy az adott fejezetben mi fog történni vagy éppen titkokat fednek fel. Pontosan ezért féltem sokszor már előre… de megérte, így azt tanácsolom, hogy gondosan olvassátok el őket és figyeljetek minden elhintett apróságra.

Ennyi és ennyire mély érzelmet egyébként rég hozott ki belőlem fantasy könyv. Úgy bőgtem, mint egy kisgyerek, szóval Rebecca valóban jól játszott a szavakkal, az érzelmekkel és a fordulatokkal. Na meg, rengeteget nevettem is, hiszen az írónő nagyon jól ért a humoros részek, párbeszédek megírásához is. A kedvenceim természetesen Violet és a sárkányai között folytak, de a Xaden-Violet páros sem volt semmi „csipkelődés” szempontjából.

A szerelmi szál sem semmi, teljesen odavagyok érte, a kémia zseniális volt a szereplők között. Ahol ők ott vannak, ott kő kövön nem marad. Vagy inkább, berendezési tárgyak nem maradnak sértetlenül. A karakterekről szólva pedig, tudom, hogy Violet sokakat kiborított, de én nagyon jól szórakoztam rajta és a szívembe zártam ezt a törékeny lányt, akiért minden pillanatban izgultam. Elszántsága megmutatta, hogy nem kell harcosnak születnie ahhoz, hogy végül erőssé válhasson. A sárkányaival való kapcsolata zseniális volt, sírva nevettem minden egyes pillanatban. Aztán ott volt Xaden, akiről már annyit hallottam… és nem hiába, mert újabb fővel bővült a book boyfriendeim száma. Imádom a titokzatosságát. Az pedig, hogy spoiler vannak? Idevele nekem is!

A mellékszereplők is rendesen ki vannak dolgozva, ennek pedig nagyon örültem. Többüket is megszerettem, többek között Liam-et (❤), Rhiannon-t, Ridoc-ot, Sawyer-t és Mira-t. Dain-ban pedig csalódtam.

Mindent összevetve, én nagyon élveztem olvasni és egy percig sem unatkoztam. Ha valaki erre azt mondja unalmas, akkor terápiát javaslok neki, mert én kihordtam pár szívrohamot. (Viccet félretéve, semmi baj nincs azzal sem, ha te nem szeretted.) A karaktereket nagyon szerettem, volt, akit NAGYON megsirattam, mert voltak veszteségek… fájó veszteségek. A szerelmi szál is nagyon jó volt, én nem éreztem azt, hogy túl sok lett volna a spicy rész.

A fordításról annyit tudok mondani, hogy a Negyedik szárny olvasása közben én nem éreztem annyira tragikusnak a helyzetet. Persze, voltak hibák, észrevettem őket, de többre számítottam a kiakadások alapján. A „Kicsike” becenév engem amúgy nem zavart, tetszett, hiszen illett Violet-re, de azért tényleg a Violence az igazi. Ami viszont felbosszantott, az az „Aranyoskám” volt, ami Andarna lenne.

Nagyon tudom ajánlani minden fantasy kedvelőnek! ❤

***

Forrás: saját kép

***

Kedvenc idézetem:

"– Egykor védtelen voltam. Most viszont lovas vagyok. És a lovasok harcolnak."

*

"– Violet Sorrengail – súgja, és közelebb lép hozzám. – Jól látom, hogy Riorson kabátja van rajtad?

Liam rögtön felém fordul, hála átkozottul jó hallásának.

– Miből gondolod, hogy ez az övé? – Nem mondhatnám, hogy túlságosan ügyes lennék a füllentésben. Különben nem csak nekem tűnhetett fel, hogy a darab nem egészen az én méretem.

– Ó, nem is tudom. Talán azért, mert kétszer akkora, mint te, és mert három csillag is virít a vállán? – Ezzel megtapogatja azt a pontot a saját uniformisán, ahol egy csillag látszik.

Nos, ebből világos, hogy egyikünk sem gondolkozott tisztán.

– Bármely harmadévesé lehetne – felelem, és megvonom a vállam.

– A Negyedik Szárny jelképével?

– Rendben, akkor talán mégsem lehetne bármelyik harmadévesé."

***

A könyv adatai:

Író: Rebecca Yarros

Teljes cím: Negyedik szárny

Eredeti cím: Fourth Wing

Oldalszám: 796 oldal

Kiadó: Rainy days Kiadó

Megjelenési év: 2023 (puhatáblás, élfestett - már van keménytáblás kiadás is)

***

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!

Réka