Nisha J. Tuli: Az Aurórakirály uralma - vélemény

Sziasztok!

Kicsit gondolkodnom kellett, hogy hogyan is értékeljem ezt a kötetet, mert voltak olyan elemei, amik nem nyerték el annyira a tetszésemet, de a többi zseniális volt. ❤ Szóval a szerző megint feladta a leckét -, ahogy A Napkirályné próbájánál is -, ami talán nem is baj, legalább tényleg sokat agyaltam rajta és maradandó élmény lett. 

***

Nisha J. Tuli: Az Aurórakirály uralma

Fülszöveg:

„Engem ő nem hódított meg. Nem vagyok a jussa. Saját magamé vagyok.”

Miután kiszabadult a Napkirály cellájából, Lor az Auróraherceg karmai között találja magát. Nadirnak, az Aurórahercegnek meggyőződése, hogy Lor rejteget valamit, ezért mindent megtesz, hogy szóra bírja. Lor azonban tisztában van a titkok értékével – egész életében őriznie kellett a titkait –, ezért elszántan védelmezi, amit tud.

Lor és Nadir szövetkeznek, hogy megkeressenek egy elveszett tárgyat, ami múlt és jövő kulcsát ígéri. De a lány nem tudja, bízhat-e a hercegben. Csak annyit tud, hogy nem fog még egyszer bedőlni egy királyi tündér ígérgetésének.

Közben a Napkirály továbbra is jogos jussának tekinti Lort, és vissza akarja szerezni őt. Az Aurórakirály pedig minden bizonnyal az életére törne, ha ismerné a titkait. Lornak folyamatosan mozgásban kell maradnia, sehol sincs biztonságban. Csak akkor nyugodhat, ha az Aurórakirályt és a Napkirályt is elpusztította.

Azonban hamarosan ráébred, nem csak arról van szó, hogy sikerül-e visszaszereznie örökségét: a tét jóval magasabb. Nem más, mint Uranosz jövője.

***

Értékelésem:

Kicsit gondolkodnom kellett, hogy hogyan is értékeljem ezt a kötetet, mert voltak olyan elemei, amik nem nyerték el annyira a tetszésemet, de a többi zseniális volt. ❤ Szóval a szerző megint feladta a leckét, ami talán nem is baj, legalább tényleg sokat agyaltam rajta és maradandó élmény lett. Megjegyzem egyébként, hogy nagyon nehéz spoilermentesen beszélni erről a regényről, főleg úgy, hogy rengeteg gondolatom van a történettel és a karakterekkel kapcsolatban, de megpróbálom.

Az írónő könnyed, gördülékeny stílusa még mindig tetszett, mert hamar berántott és gyorsan lehetett vele haladni. Ahhoz viszont még mindig tartom magam, hogy rengeteg „történet idegen” szót és kifejezést használ, ami nekem nem teljesen illett bele ebbe a régiesebb környezetbe. A cselekmény bár lassabban folyt, mégis számos kalandban volt részem és megannyi izgalmas titokra fény derült. Mégis úgy érzem, hogy most még több kérdés vár megválaszolásra, így izgatottan várom a folytatást. Számomra itt már elég volt a kidolgozottság, de rájöttem, hogy korábban sem kellett volna „panaszkodnom” erre, mert sokkal izgalmasabb apró szeletenként megismerni ezt a világot, annak szabályait és szereplőt, valamint természetesen a múltját és ezáltal a jelen igazságát.

A történet egyébként ott folytatódik, ahol az előző zárul. Lor hasonló helyzetben van, továbbra is egy fogoly, még ha kicsit „kényelmesebb” keretek között is van. (Leszámítva persze a „vágjuk a falra a torkát szorongatva” eseményeket… khm kiderült, hogy Nadir nem feltétlenül a türelméről híres, ha Lor-ról van szó.)

A korábban megismert váltott szemszög itt is jelen volt, bár most végre többet kaptam Nadir-ból is. Azonban ebben a kötetben megjelenik még egy szemszög, méghozzá visszanyúlunk a múltba és Serce fejébe láthatunk bele. Szerintem ez a húzás az írónőtől még izgalmasabbá tette a történetet, főleg úgy, hogy a jelen szereplői nem is feltétlen tudták mi is történt pontosan a múltban. Az biztos, hogy mindkét időben rengeteg intrika folyt a háttérben, ami még lebilincselővé tette a könyvet.

Lor továbbra is egy érdekes karakter. Súlyosan traumatizálva van, ez nem kérdés, így kicsit könnyebb megérteni őt, de még így is néha olyan gyerekes viselkedést csapott, hogy én meg a fejemet csapkodtam volna legszívesebben. Még mindig sokszor volt lobbanékony, néha meggondolatlan, de a naivságát kicsit háttérbe szorította és ezt fejlődésként éltem meg.

Nadir-t végre sikerült közelebbről is megismerni, és bár voltak érdekes lépései, de megkedveltem őt, még mindig rengeteg lehetőséget látok benne. Remélhetőleg nem csak egy maszkot visel és nem fogja elárulni a csajszinkat, mert akkor kupán vágom.

Emellett fontos, hogy ebben a kötetben valóban több a spicy rész, amire a szerző már korábban felhívta a figyelmünket. A szereplők eléggé be vannak indulva egymásra, pattognak a szikrák, még akkor is, ha tagadni akarják, de az az izgalmas, hogy ennek nemcsak a „testiség”, a vonzalom az oka, hanem más is, amit még nem tudunk pontosan, de sejthetünk. (Tündérekről van szó, nah.) Na meg, igen, spicy jelenetek… de ezek még csak szikrák – mármint Lor és Nadir között, Serce már egészen más tészta –, a tűz még messze van. (Az Ezüst lángok udvarához képest ez habkönnyű piskóta.)

Mindent összevetve, én szerettem ezt a történetet és örülök, hogy nem hagytam ki és a folytatást is biztosan elolvasom majd. Ennek ellenére tényleg megint vacakoltam azon, hogy hány csillagot (4 vagy 4,5) adjak… úgy látszik, az írónő ezt hozza ki belőlem. Mégis megint a javára döntöttem, mert minden problémám ellenére, amiket korábban felsoroltam, számomra húzóerőként viselkedtek a zseniális és annál izgalmas elemek. A rokoni szálak és az „idő” között én látok egy lehetséges csavart, mert az utolsó oldalak rettentően összezavartak, elbizonytalanítottak mindennel kapcsolatban, amit addig tudni véltem. Bár simán lehet, hogy már csak túlagyalom. Kíváncsi leszek!

Én még mindig nagyon tudom ajánlani a hibái ellenére is! ❤

***

Köszönöm a kötetet a 21. Század Kiadónak!

***

Forrás: saját kép

***

Kedvenc idézetem:

"– Rendben, Auróraherceg. Másmilyen szövetségesre számítottam, és a megbízhatóságodban sem vagyok biztos, de nem válogathatok.

Nadir fanyar mosollyal biccent.

– Te aztán tudod, hogyan kell egy herceg hiúságát legyezgetni."

*

"– Te aztán tudod, hogyan éreztesd valakivel, mennyire különleges, Nadir!"

*

"– Próbálj úgy tenni, mintha jól éreznéd magad! – suttogja. – Mondjuk, játszd el, hogy dugtunk egy nagyot abban a szobában, és élvezted.

Ingerülten csücsörítek.

– Ilyen az épp megdugott egy seggfej abban a szobában arcom."

*

"– Tegyél le! Miért csinálja ezt velem mindenki?

– Mert önmagadra is veszélyes vagy – érkezik a goromba válasz."

***

A könyv adatai:

Író: Nisha J. Tuli

Teljes cím: Az Aurórakirály uralma

Eredeti cím: Rule of the Aurora King

Oldalszám: 460 oldal

Kiadó: Next21 Kiadó

Megjelenési év: 2024 (puhatáblás, élfestett)

***

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!

Réka