Sziasztok! Aki olvasta Az Ősi erők gyermekeiről szóló értékelésemet, az tudja, hogy bár tetszett első kötet, nem voltam teljesen oda érte. Tetszett benne, hogy a szomorkásabb, komolyabb hangulat ellenére Eperke elérte nálam, hogy hangosan nevessek a viccesebb történéseken. Azonban néhány felmerülő logikai bakiról, esetleg nyelvtani hibától nem tudtam teljes mértékben eltekinteni, ezért végül sok gondolkodás után egy erős 3,5 csillagot adtam neki. Na de most! ❤ Azt kell mondanom, hogy az első részhez képest rengeteget fejlődött maga a történet és a szereplők, valamint maga az írásmód dinamikussága és a fogalmazásmódja is Az Ősi bizottságban ! Sőt, Eperke elvarrta a korábban emlegetett logikai „bakit” is, szóval panaszom sem lehet.