M. L. Eperke: Az ​Ősi Bizottság - vélemény

Sziasztok!

Aki olvasta Az Ősi erők gyermekeiről szóló értékelésemet, az tudja, hogy bár tetszett első kötet, nem voltam teljesen oda érte. Tetszett benne, hogy a szomorkásabb, komolyabb hangulat ellenére Eperke elérte nálam, hogy hangosan nevessek a viccesebb történéseken. Azonban néhány felmerülő logikai bakiról, esetleg nyelvtani hibától nem tudtam teljes mértékben eltekinteni, ezért végül sok gondolkodás után egy erős 3,5 csillagot adtam neki. Na de most! ❤ Azt kell mondanom, hogy az első részhez képest rengeteget fejlődött maga a történet és a szereplők, valamint maga az írásmód dinamikussága és a fogalmazásmódja is Az Ősi bizottságban! Sőt, Eperke elvarrta a korábban emlegetett logikai „bakit” is, szóval panaszom sem lehet.

***

M. L. Eperke: Az Ősi Bizottság

Fülszöveg:

Amélia ​kénytelen egy távoli farmon új életet kezdeni, ahol megpróbál elrejtőzni a világ és talán még önmaga elől is. Ám a múltja nem hagyja nyugodni. Hamarosan újra szembe kell néznie a tettei következményével…

Az igazság felszínre tör: Amélia nem ember, nem is volt az soha. A lány nem gondolta volna, hogy a sors ekkora próbatétel elé állítja. A visszafordíthatatlan veszteségek miatt az Ősi Bizottság rettentő ítéletére számíthat.

Az Ősi erők gyermekei második kötetében főszereplőnk élete újabb káosz felé tart, és a történet olyan baljós fordulatot vesz, amelyre senki sem számít.

Améliát és Damient elrabolják, kegyetlenül szétválasztva őket.

A sors azonban új szövetségest hoz a lány életébe, aki talán segíthet szorult helyzetükön. A fiú a Bizottság egyik tagjának leszármazottja; a lány régi barátja, aki úgy tűnik bármit megtesz érte. Ő is rendkívüli képességekkel bír, amelyek még az Ősi Bizottság tagjaiból is félelmet váltanak ki.

Alex elsődleges célja megvédeni Améliát. De van még valami, ami a cselekedeteit motiválja.

Vajon képes lesz Amélia és a körülötte kovácsolódó csapat megbirkózni az új megpróbáltatásokkal? Damien hogyan viszonyul majd Alexhez, aki egyszerre tűnik barátnak és ellenségnek? Damien ereje elegendő lehet, hogy megmentse a lányt? És a legfontosabb kérdés: vajon képes lesz-e Amélia szembenézni újra a múltjával, és küzdeni a jövőjéért?

***

Értékelésem:

Teljesen magával ragadott! ❤ Csak úgy repültek és fogytak az oldalak, hogy észre sem vettem. Csak azt éreztem, hogy egyre nő a feszültség a cselekményben és bennem is. Nem tudtam mi fog még történni… de tudni akartam mi lesz a vége. Ami persze, kegyetlenre és komolyra sikeredett, szóval izgatottan várom a folytatást.

Ismét kiemelném, hogy tetszett, hogy rövidebbek voltak a részek, illetve a fejezetek elején megtalálható címek is éppúgy szórakoztattak és izgatottá tettek, mint korábban. Emellett ismét gyönyörű (de spoileres!) illusztrációknak lehettem szemtanúja, melyek egytől egyig elkápráztattak és olvasás közben böngésztem is őket kicsit a részletek miatt.

Az előző rész szereplői itt is arattak, de új, veszélyes szereplők is feltűntek, ami abszolút sokat dobott a történeten. Végre nem éreztem úgy, hogy mindenki fehér vagy fekete, jó vagy rossz, hanem a kettő közötti „átmenet” is megjelent.

Amélia karakterét én továbbra is nagyon szeretem, mert tetszik, hogy nem tökéletes karakter, vannak hibái, a bűntudata okozta kihívásokkal küzd és próbál segíteni a barátainak. Bevallom, Damien-nel kapcsolatban elbizonytalanodtam kicsit, hiszen nem kapott olyan óriási és „hasznos” (bocsi, nem találtam jobb szót) szerepet, mint korábban. Aztán ott van Lucienne, akiben viszont kicsit csalódtam, hiszen elvesztette a hitét Améliában… de ha őszinte akarok lenni, értem is őt. Mint említettem, Patrik karatere az előző részben eléggé irritált, de most egészen megkedveltem a tökkelütött fejét. S végül, de nem utolsó sorban, nem szabad kihagynom Alexet sem, akiről bár még nem tudom teljes mértékben eldönteni, hogy mit gondoljak róla – ő volna számomra az a bizonyos „átmenet” –, de nagyon érdekes karakter és egészen felkeltette a figyelmemet. Rettentően kíváncsi vagyok mi lesz vele, miket fog még csinálni.

Összességében én odavoltam ezért a részért. Pontosan ezért őszintén mondhatom, hogy ha az első könyv kicsit el is bizonytalanított titeket, de mégis érdekel a folytatás, akkor semmiképpen ne habozzatok, mert a második kötetre jobban megérett mind a cselekmény, mind a szereplők, valamint az írónő stílusa is. Rengeteget fejlődött! S bár azt nem mondhatom, hogy most nem láttam egy-két (nyelvtani vagy szerkesztési) hibát benne, de az biztos, hogy feleannyit sem fedeztem fel, mint korábban.

Olvassátok és legyetek Ti is részese az Ősik érdekes világának!

***

Hálásan köszönöm, hogy olvashattam! Köszönöm ismét a bizalmat, drága Eperke! ❤

***

Forrás: saját kép

***

Kedvenc idézetem:

„A múltad az a múltad. Én nem fogok ítélkezni, csak veled együtt élvezem a jelent.”

*

"A remény egy pimasz kis érzelem. Befurakodik a gondolatok legmélyebb bugyraiba, majd kényelembe helyezi magát és lebeszél a valódi tettekről, érdektelenné tesz a világban zajló dolgokkal kapcsolatban."

*

"Nem kell egy új világot megismerned ahhoz, hogy változtass, csakis akaraterő."

*

"A légzésed útmutatás, a figyelmed segítség, de az elméd a vezető."

***

A könyv adatai:

Író: M. L. Eperke

Teljes cím: Az Ősi Bizottság

Oldalszám: 416 oldal

Kiadó: Olvasni Menő Kiadó

Megjelenési év: 2023 (puhatáblás, illusztrált)

***

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!

Réka