Hannah Nicole Maehrer: A Gonosz Bűntársa - vélemény
Sziasztok!
Ahogy a második részt, ezt is párhuzamosan olvastam magyarul és angolul, minden percéért megérte! A Gonosz és Tanítványa, avagy már Bűntársa, ismét egy izgalmas utazásba rántott be, tele mesebeli izgalommal, humorral és elgondolkodtató pillanatokkal.❤️ Most kivételesen lassan ízlelgettem a regényt, így eltartott egy darabig, de még mindig nem elég ideig a nagyobb terjedelem ellenére sem.
Hannah Nicole Maehrer: A Gonosz Bűntársa
Fülszöveg:
JUTALOM JÁR ÉRTE: A Gonosz tanítványa kerestetik árulás (minimális), mágikus vagyoni kár okozása (állítólagos) és egy fegyverként használt sütemény (így történt) vádjával. Gyakran látható egy morcos béka (koronás, ítélkező) társaságában. Az „Evie” vagy a „Hagyd abba!” megszólításokra reagál.
Evie Sage sosem gondolta volna, hogy a királyság legfélelmetesebb gonosztevőjének jobbkeze lesz. Az egyik pillanatban még egy „könnyű kis papírmunkát és alkalmi lefejezéseket” ígérő beosztotti pozícióra jelentkezett, a következőben pedig már térdig gázolt a zűrzavarban, gyilkossági tervekben és egy határozottan nem helyénvaló vonzalomban jóképű főnöke iránt.
Most, hogy beteljesülni látszik egy mágikus jóslat, bérgyilkosok tűnnek fel a kastély társalgójában, és gyanúsan sok koronás béka rója az irodafolyosókat, Evie-nek valahogy túl kell élnie a mindennapokat anélkül, hogy lángba borítaná a királyságot, vagy teljesen elveszítené a méltóságát, ami már csak egy nagyon cinikus cérnaszálon lóg.
A gonoszkodás nem volt része Evie középtávú tervének. De hát… az sem, hogy teljesen belezúg A Gonoszba.
***
Értékelésem:
Ahogy a második részt, ezt is párhuzamosan olvastam magyarul és angolul, minden percéért megérte! A Gonosz és Tanítványa, avagy már Bűntársa, ismét egy izgalmas utazásba rántott be, tele mesebeli izgalommal, humorral és elgondolkodtató pillanatokkal.❤️ Most kivételesen lassan ízlelgettem a regényt, így eltartott egy darabig, de még mindig nem elég ideig a nagyobb terjedelem ellenére sem.
A szerző írásmódja frenetikus, zseniálisan ötvözi a mélyebb tartalmat és mögöttes jelentést a szórakoztató részekkel, párbeszédekkel. Az biztos, hogy a stílus továbbra is olvasmányos és lendületes, emellett most sem hiányzott a már megszokott és imádott szarkasztikus csipkelődés, valamint humor. Receptre írnám, ha lehetne. Nem gondoltam, hogy annyin is nevetni lehet: „oké, szia”, de megesett, elég csak visszagondolni rá.
Ennél a könyvnél kicsit azt éreztem, hogy rövidebbek a fejezetek, de ez lehet annak a hatása, hogy több szemszög is felbukkant. Én ezt nagyon élveztem – legalábbis, amikor épp nem omlottam kínomban a könyv lapjaira, mert épp a legizgalmasabb pontoknál kellett átváltani egy másik személyre. Mindenesetre olyan nézőpont is feltűnt, akire egyáltalán nem számítottam, juhé, avagy BREKÍTSÉG… békahercegünk többször is akció lendült. Viccet félretéve, egyik kedvenc elemem volt a sztoriban, hogy Kingsley többet szerepelt (más kérdés ennek az oka), hiszen egyszerre volt humoros és fájdalmas megismerni, hogyan is éli meg a béka létet. A kötet végén lévő fordulat pedig elképesztő volt! Az előzmények alapján részben valami hasonlóra számítottam, de az írónő még jól megcsavarta innen-onnan.
Sokkal több ez a történet, mint egy egyszerű, humoros fantasy romantikus fűszerezéssel. Számomra ez a könyvsorozat a választott családról, barátokról és az érzelmek mélységéről szól. Vegyük csak a karaktereket, az ő fejlődésüket vagy az egymás iránt érzett szeretetüket, támogató mondataikat és cselekedeteiket… minden alkalommal megmelengették a szívemet.
Evie továbbra is az egyik legjobb női főhős, imádom az esetlenségét, humorát és támogatását. Trystan hasonlóan a szívem csücske, odavagyok a kettejük között lévő kémiáért. Bár meg kell hagyni, hogy a szerző valóban szereti a SLOW BURN trope-ot, amiért én jelenleg egyszerre imádom és utálom. Na, de nézzük csak. Asszisztens. Tanítvány. Most pedig Bűntárs. Mik ezek a gyors előléptetések, Gonosz barátom!? :D
A mellékszereplők (nevezhetjük őket most egyáltalán annak – elég nagy szerepet kaptak) közül ismét ki tudok emelni párat, de ezek a személyek már nem is fognak meglepetést okozni. Kingsley… az egyetlen és pótolhatatlan kétéltűm, aki még számos meglepetést tartogat számunkra a jövőben. Becky és Penge – ha a fő karaktereken kívül kéne egy párost mondanom, akkor biztosan ők jutnának először eszembe, mert imádom őket és a visszafogottan csipkelődő párbeszédeiket. De példának vehetjük Tati-t is, aki továbbra is nagy kedvencem, Clare pedig sokat javult a szememben az elmúlt időben. Bevallom, Gideon részeit annyira nem vártam, de azért ő is szórakoztató volt.
Éééés dobpergés… igen, megint kegyetlen függővéget kaptunk. Mert mi háromlábú hóhérért ne!? (Igen, új szólással bővült a káromkodó repertoár, imádom!)
Ismét csak annyit tudok mondani, hogy BREKÍTSÉG, ide a folytatással. Ha egy igazán szórakoztató cozy fantasy könyvsorozatot szeretnétek olvasni, akkor szerintem ez a legjobb választás, ne hagyjátok ki! Nevetésből és slow burn szikrákból nem lesz hiány, az biztos!❤️
***
Köszönöm a kötetet az Anassa Könyveknek!
***
![]() |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézeteim:
„– Az istenek segítsék azt a bolondot, aki szembeszáll veled, Evie Sage.”
*
„ – Lenyűgöző. Úgy látom, kialakítottatok egy saját kis nyelvezetet.
– Igen – vetette oda a főnöke szárazon. – Úgy hívják, bosszantás.”
*
"– Mi történt?
A lány habozott, a homlokára költöző barázdák abszurd módon mosolyt csaltak Trystan arcára.
– Hát nem látod? A lehető legradikálisabb módon próbálom legyőzni a magasságtól való félelmemet.
A Gonosz a tenyerére támasztotta az állát, és a korlátnak dőlt, igyekezve rettentő lazának látszani.
– És hogy megy?
– Ó, hát tudod, mit szoktam mondani. Aki meghalt, az már nem fél semmitől. – A lány vállat vont, és úgy tett, mintha elengedné a szárat."
***
A könyv adatai:
Író: Hannah Nicole MaehrerTeljes cím: A Gonosz Bűntársa
Eredeti cím: Accomplice to the Villain
Oldalszám: 512 oldal
Kiadó: Anassa Könyvek
Megjelenési év: 2026 (puhatáblás)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka


Megjegyzések
Megjegyzés küldése