Maxym M. Martineau: A romlás háza - vélemény
Sziasztok!
Amikor befejeztem a könyvet, csak annyi jutott eszembe, hogy wow… és az, hogy nekem azonnal szükségem van a folytatásra. Ami persze lehetetlen, de azért reménykedni még lehet.🥲 Nem tökéletes, a főszereplő leányzó például sokszor nagyon-nagyon naiv, de szerintem zseni a történet. Én egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam!❤️
Maxym M. Martineau: A romlás háza
Fülszöveg:
Ha elrejti a mágiáját mások elől, megőrizheti az életét.
Ha elkezdi használni, talán megmentheti vele a világot.
Edira Brillwyn fonáljavító: ritka, életmentő hatalom birtokosa, aki szempillantás alatt képes betegségeket elmulasztani és sebeket begyógyítani. Csakhogy a mágiájának ára van, minden egyes használattal elveszít valamennyi időt a saját életéből. Edira rejtegeti ezt a képességét mások elől: szeretett nagynénje, Rowena, aki maga is fonáljavító volt, tanította meg rá, ugyanis vannak, akik bármit megtennének azért, hogy kihasználják.
Orin Fernglove halhatatlan – egy Ever –, és a hatalmas Fernglove-ház feje. A Fernglove-ok birtokolják a közeli bányákat, ráadásul mágiájukkal képesek elmozdítani a csillagokat is, így nem ismerik a visszautasítást. Amikor Edira testvérei megfertőződnek a Métellyel, a gyógyíthatatlan betegséggel, amely tizedeli a várost, Orin meglepő ajánlattal áll elő. Ha Edira beköltözik a Fernglove-birtokra, hogy segítsen a járvány elleni gyógymód kutatásában, ő addig lelassítja testvérei betegségének előrehaladását, amennyire csak lehet.
A Fernglove család többi tagja azonban korántsem olyan biztos Edira képességeiben, és talán veszélyesebbek is, mint maga a terjedő kór. Miközben Edira és Orin az idővel versenyt futva küzdenek testvérei életéért, a család kifogástalan felszíne repedezni kezd. A romló falak mögül pedig előbukkan a valódi ok, amiért Edirát a birtokra hívták… azzal a sötét erővel együtt, amely egyetlen mozdulattal porig rombolhatja a Fernglove-házat.
***
Értékelésem:
Amikor befejeztem a könyvet, csak annyi jutott eszembe, hogy wow… és az, hogy nekem azonnal szükségem van a folytatásra. Ami persze lehetetlen, de azért reménykedni még lehet.🥲 Nem tökéletes, a főszereplő leányzó például sokszor nagyon-nagyon naiv, de szerintem zseni a történet. Én egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam!❤️
Az írásmódját tekintve imádtam, könnyed és gördülékeny, gyorsan lehetett vele haladni. A cselekmény jól felépített, vannak benne igazán jó csavarok, bár be kell vallanom, hogy a legfőbb fordulatra szinte már az első pillanatban rájöttem. Pontosan emiatt egyfajta feszültség volt végig bennem, kíváncsian vártam, hogy mikor is fog kiderülni az igazság.
A szerzőnek szerintem hihetetlen fantáziája van, az általa megalkotott világ is zseniális lett. A sötét hangulata engem kicsit A pusztulás korára emlékeztetett, amit ugyancsak imádtam, szóval a szeretetem itt sem volt kérdéses. Néhány információ, történés itt még a háttérbe veszett, van még mit kidolgozni, ám mivel könyvsorozatról van szó, én nem bántam. Örültem, hogy bár elég sok információt a nyakunkba zúdított az írónő, utána apránként derült fény a dolgokra. Igazán kegyetlen világot alkotott a halhatatlan, fényűző életet élő Everekkel, a Métely szörnyűségeivel és egy varázserővel, ami megköveteli a maga árát. Talán az tetszett a legjobban a fonaljavítással kapcsolatban, hogy valóban ára volt. Az ár miatt pedig a főszereplő korábban nem tudta igazán megismerni az erejét, hiszen az „értelmetlen” tesztelés a saját életéből vett volna el, így a könyv valóban a fejlődésről szólt.
Edira karakterét én kedveltem, a családja iránti önzetlen szeretete nagyon becsülendő. Bár be kell vallani, hogy elég naivan viselkedett sok mindennel kapcsolatban. Nem volt hibátlan az biztos, de ez tette emberibbé. Amit viszont nem tudtam „elnézni” neki, hogy én nem annak drukkoltam, akinek a lány – azzal erőltetettnek éreztem a „romantikát”.
A férfiakról nem igazán szeretnék írni semmi konkrétat, de annyi azért elmondok, hogy Rorik karaktere a hibáival együtt belopta magát a szívembe. Kedvenc „mellékszereplőm” pedig a kicsi Ywene lett.
Egyedüli oka annak, hogy nem adom meg rá az 5 csillagot (ami vicces, mert közben kedvenc lett és rettentően várom a folytatást) az az, hogy szerintem kicsit hosszabban is ki lehetett volna fejteni egyes törtenéseket és a szereplőkben végigmenő változásokat.
Akkor ajánlom nektek, ha szeretnétek egy igazán különleges fantasy történetet olvasni, amiben az erőnek ára van és ez külön fűszerezést ad a regénynek! ❤️
***
Hálásan köszönöm a kötetet az Anassa Könyveknek!
***
 |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézeteim:
"– Nagyszerű! Kiérdemeltél egy esélyt.
– Miről beszélsz?
– Üss meg!
– Képtelen vagyok eldönteni, hogy mazochista vagy-e, vagy szadista.
– Mindkettő – felelte Rorik vigyorogva."
*
"– Menj a pokolba! – morogtam bosszúsan.
– Sajnos nem hagyhatlak magadra, mert nagyon ügyetlen vagy."
*
"– Holnap ott folytatjuk, ahol legutóbb abbahagytuk, és ne feledkezz meg a nadrágról! – szólt utánam Rorik.
Megtorpantam, és dühösen ránéztem.
– Egy napon a földbe tiporlak a csizmámmal, és imádkozni fogsz azért, hogy szoknyát viseljek, hogy láthass valami szépet, mielőtt beleköpök az arcodba. Holnap találkozunk."
***
A könyv adatai:
Teljes cím: A romlás háza
Eredeti cím: House of Blight
Oldalszám: 304 oldal
Kiadó: Anassa Könyvek
Megjelenési év: 2025 (puhatáblás)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése