Laura Pavlov: Mindig az enyém - vélemény
Sziasztok!
Kisvárosi hangulat? Csodaszép környezet? Tűzoltók? Mély barátság, majd szenvedélyes szerelem? Ezek így mind jöhetnek, ezért amikor megláttam, hogy meg fog jelenni ez a kötet, nagyon örültem. ❤ Az elolvasása után azt tudom mondani, hogy bár kicsit többet vártam és megvoltak a maga kis „hibái”, de egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, mert ennek ellenére is nagyon szerettem. Sőt, izgatottan várom a folytatást, mert Vivi négy lánytestvérének története is sok-sok fantasztikus élményt ígér.
Laura Pavlov: Mindig az enyém
Fülszöveg:
A foglalkozása tűzoltó, de a lángok, amelyek kettőnk közt fellobbantak, alighanem túl nagyok ahhoz, hogy el lehessen oltani.
Niko West a legszebb férfi, akit valaha láttam. Egy egy-kilencven magas, keménykötésű görög isten, tűzoltóruhában. Óvodáskorunk óta ő a legjobb barátom. Mindig azt mondja, a kettőnk barátsága az egyetlen stabil pont az életében. Ő a Honey Mountain csapatának népszerű játékosa, én pedig egy kapcsolatfüggő lány. Ám amikor egy évtized után újra szingli vagyok, olyan ajánlatot teszek Nikónak, amit nem áll módjában visszautasítani. Ki lehetne rá alkalmasabb, hogy megmutassa, mi hiányzott az életemből? Azonban felmerül a kérdés: beérjük-e barátsággal…?
A Mindig az enyém a Honey Mountain sorozat első kötete.
***
Értékelésem:
Kisvárosi hangulat? Csodaszép környezet? Tűzoltók? Mély barátság, majd szenvedélyes szerelem? Ezek így mind jöhetnek, ezért amikor megláttam, hogy meg fog jelenni ez a kötet, nagyon örültem. ❤ Az elolvasása után azt tudom mondani, hogy bár kicsit többet vártam és megvoltak a maga kis „hibái”, de egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, mert ennek ellenére is nagyon szerettem. Sőt, izgatottan várom a folytatást, mert Vivi négy lánytestvérének története is sok-sok fantasztikus élményt ígér.
Az írónő stílusa tetszett, a rövid fejezetek miatt pedig még gördülékenyebben lehetett vele haladni. A történet maga egyszerre volt kellemesen szórakoztató és mély a komolyabb témája miatt. Meglepő volt számomra, hogy kevesebb dráma volt ebben a regényben, mint amennyire számítottam. Többek között azért is, mert kivételesen nem volt annyira elhúzva a „szeretlek, de nem lehetsz az enyém” vonal és annak szokásos fordulatai. Ám talán részben ez is volt vele a problémám, mert én amúgy szeretem a barátságból szerelem trope esetében a rétestésztát. Ennek ellenére, úgy vélem, hogy a gyors fordulattal sincs probléma, amennyiben egy bizonyos vonalat azért még nem lépnek át olyan hamar, vagy éppen megfelelő kommunikáció zajlik le a karakterek között. Én ezt itt részben hiányoltam, mert úgy érzem, kicsit több idő és beszélgetés kellett volna ahhoz, hogy egy olyan mély barátság, mint ami Vivinek és Nikónak volt, igaz szerelemmé alakuljon. Persze, a kémia megvolt már az első perctől fogva – tyűha, na még milyen kémia –, de az nem ugyanaz.
Mivel imádom kisvárosi románcokat, nagyon vártam, hogy ismét egy ilyen hangulaton alapuló kötetben merüljek el. Nagyon élveztem minden percét, ráadásul a testvéri és a családi szeretetet is szívmelengetően bemutatta, amit én külön értékeltem. Örültem annak, hogy váltott szemszögön keresztül ismertem meg a karaktereket, mert így mélyebbek is lettek az érzelmeim irántuk. Mindkettőjüket nagyon kedveltem, igazán szerethető karakterek voltak, akik abszolút megérdemelték a boldogságot, a lelki sérüléseik feldolgozását és a személyiségfejlődést, amit egymásnak köszönhettek. A Méhecske becenév és annak jelentése nekem nagyon bejött.
A mellékszereplők közül is többeket megkedveltem, de a legkedvencebb emberem egy kicsiny leányzó volt Mabel személyében.
Mindent összevetve, bár látom a hibáit, élvezettel olvastam ezt a lendületes, humoros romantikus történetet, mely bár nem tartogatott annyi meglepetést, megmelengette a szívemet és a vége is boldogsággal töltött el. Egy kis negatívum, hogy néhány kifejezés, amit a férfi főszereplő használt kicsit idegen volt, de azt nem tudom, hogy ez a fordítás vagy éppen az írónő „hibája”.
Ajánlom azoknak, akik szeretnének egy szívmelengető romantikus történetet olvasni, melyben nagy szerepet játszanak a barátok, a testvérek és a család! ❤
***
Köszönöm a kötetet a Kossuth Kiadónak!
***
![]() |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézetem:
"A tragédiák képesek arra, hogy emlékeztessenek rá, milyen értékes az élet.
Emlékeztessenek rá, hogy mi számít igazán.
Arra, hogy mi a legfontosabb.
A szeretet és a család a minden."
*
"A trauma brutális tolvaj. Megrabolhatta a múltadat, de csak tőled függ, hagyod-e, hogy a jövődet is ellopja."
*
"– És te kihez állsz közel, Niko West?
– Hozzád, Méhecske. Mindig csak hozzád."
***
A könyv adatai:
Író: Laura PavlovTeljes cím: Mindig az enyém
Eredeti cím: Always Mine
Oldalszám: 384 oldal
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenési év: 2025 (puhatáblás, élfestett)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka


Megjegyzések
Megjegyzés küldése