Laura Steven: Végtelen sorsunk - vélemény
Sziasztok!
Ez a könyv más volt. Más, mint amire számítottam az alapötlet alapján és picit más, mint az eddig olvasott könyveim. Nem fogom azt mondani, hogy nem találtam benne „hibákat”, de együtt szenvedtem a szereplőkkel, a feszültségük bennem is összegyűlt… és szerettem, élveztem, bármilyen furán is hangozzék ez. ❤
Laura Steven: Végtelen sorsunk
Fülszöveg:
A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett.
Evelyn számtalan életet élt már. Mindegyikben megölték a tizennyolcadik születésnapja előtt.
De a mostani életében a kishúgának szüksége van rá az életben maradáshoz.
Ahhoz, hogy a húgát megmenthesse, és túlélje a születésnapját, Evelynnek a következőket kell tennie:
1. Meg kell találnia ősellenségét, aki minden életében vadászik rá.
2. Meg kell tudnia, miért vadásznak rá, hogy egyszer és mindenkorra megtörje az átkot.
És ami a legfontosabb: meg kell próbálnia nem beleszeretni az ellenségbe… megint.
***
Értékelésem:
Ez a könyv más volt. Más, mint amire számítottam az alapötlet alapján és picit más, mint az eddig olvasott könyveim. Nem fogom azt mondani, hogy nem találtam benne „hibákat”, de együtt szenvedtem a szereplőkkel, a feszültségük bennem is összegyűlt… és szerettem, élveztem, bármilyen furán is hangozzék ez. ❤
A szerző stílusa nekem tetszett, kedveltem a megfogalmazásait és leírásait, az alapötletet és a történet fordulatosságát. Őszintén, álmomban sem gondoltam volna, hogy az derül ki, ami. Azt hittem teljesen más irányba fogunk elkanyarodni, szóval rendesen sikerült meglepnie. A regény első fele egyébként lendületesebb volt, utána kicsit belassultak a dolgok és lassabban futottuk a köröket, de nem bántam.
A történetben több idővonal is megjelent, hiszen egy lélekvándorlásról van szó. A cselekményben a jelen és a múlt váltakozott, miközben egyszerre merülhettem el a múlt fájdalmaiban, reménytelenségében és a jelen lehetőségeiben. Igazság szerint, a jelen mindig kicsit izgalmasabb volt, de így sem untam belepillantgatni a múltba, mert korábbi életeik is rengeteg érzelmet tartogattak. Amit viszont bánok, hogy úgy érzem, a romantikus szál elvesztette a lényegét, nem lett jobban kifejtve, hogy miért is vonzódnak annyira egymáshoz minden életükben (a köteléken kívül persze), mit szeretnek egymásban. Ha ezt megtette volna az írónő, akkor valószínűleg még kedvencet is avathattam volna, mert valóban különleges kötetről van szó, amiben hatalmas szerepe van a család fontosságának, a kötelékeknek és a szerettek elveszítése miatti fájdalomnak.
Emellett, a vége egyszerre volt „jó” és „rossz”, mert szerintem a jelen történései kicsit gyorsan, elkapkodottan zárultak le (az Alvilági részben például sokkal több lehetőség volt), de a „folytatásnál” és a „kezdetek kezdeténél” rendesen kirázott a hideg és picit el is pityeredtem.
A karaktereket egyébként szerettem. Érdekes volt, hogy Evelyn és Arden kicsit mindig változott az életeik során, személyiségileg és élethelyzetileg egyaránt, voltak már fiúk és lányok is, szegények és gazdagok is. Bemutatta, hogy a szerelem, a kapcsolatok milyen sokszínűek is lehetnek. Csak Evelyn szemszögét ismerhettem meg, ami most azért volt jó, mert így a titkolózás miatti idegeskedés tökéletes eszköze volt az olvasóban való feszültségkeltésnek. Nemcsak a lányt kergették a kétségek, hanem engem is, mert nem igazán tudtam, mire is gondoljak.
Mindent összevetve, úgy vélem, hogy kicsit többet is ki lehetett volna hozni belőle, mert egy nagyon izgalmas alapötletre épül ez a történet. Közel sem tökéletes, mégis szerettem és olvasás közben rengeteg érzelem kavargott bennem. Ez egy ifjúsági fantasy regény, mely amellett, hogy izgalmas, csodaszép külsőt kapott, legyen szó a borítóról vagy éppen az élfestésről.
Fájdalmas, mégis gyönyörű történet, amit meleg szívvel tudok ajánlani nektek, ha valami különlegesre vágytok!❤
***
Köszönöm szépen a kötetet a Menő Könyveknek!
***
 |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézetem:
"- Ha az a hős, aki feladja a szeretteit, hogy megmentse a világot, akkor a gonosz ennek az ellentéte. Aki feladja a világot, hogy a szeretteit megmentse.
- Tehát te vagy a gonosz. Beismered.
Megvonta a vállát.
- Nincs olyan határ, amit ne lépnék át, hogy megmentsem a szeretteimet."
*
"Szeretni élet, az élettel pedig együtt jár a halál."
*
"Félelem nélkül nincs bátorság. A bátorság az, amikor nem hagyod, hogy a félelem az utadat állja, hanem felkapod, és magaddal viszed."
*
"Szeretlek, és szerettelek, és szeretni foglak."
***
A könyv adatai:
Teljes cím: Végtelen sorsunk
Eredeti cím: Our Infinite Fates
Oldalszám: 472 oldal
Kiadó: Menő Könyvek
Megjelenési év: 2025 (puhatáblás, élfestett)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése