Rebecca Yarros: Ónixvihar - vélemény
Sziasztok!
Lehet elfogult vagyok, tényleg, de nem tudok mást tenni, imádtam az egészet. ❤ Rengeteget sírtam, nevettem (még a helyzet ellenére is) és sokkolódtam. Az előző vége után nagyon féltem ettől a kötettől, és hát igen… RIP józanságom és szívem. Összetört, ez a homály a végén pedig teljesen kikészített. REBEKAAAA, hogy tehetted!
Rebecca Yarros: Ónixvihar
Fülszöveg:
„Nem a mai lesz a halálom napja.
Meg fogom menteni őt.”
– Violet Sorrengail Brennan könyvéhez fűzött megjegyzése
Miután majdnem másfél évet töltött a Basgiath Hadi Iskola falai között, Violet Sorrengail tisztában van vele, hogy már nincs idő elméleteket gyártani. És nincs már több idő a bizonytalankodásra sem.
A háború ugyanis elkezdődött, és az ellenség az iskola falain kívül és belül is egyre veszedelmesebb – lehetetlen megmondani, hogy kiben lehet megbízni.
Violetnek útra kell kelnie a roskadozó aretiai varázsvédelmen túlra, hogy ismeretlen vidékeken keressen szövetségeseket Navarre számára. Az út alaposan próbára teszi a rátermettségét, a szerencséjét és az erejét, de bármit megtenne, hogy megmentse az övéit – a sárkányait, a családját, az otthonát és persze a férfit, akit szeret.
Még akkor is, ha ehhez akkora titkot kell őriznie, amely talán mindent elpusztít körülötte.
***
Értékelésem:
Lehet elfogult vagyok, tényleg, de nem tudok mást tenni, imádtam az egészet. ❤ Rengeteget sírtam, nevettem (még a helyzet ellenére is) és sokkolódtam. Az előző vége után nagyon féltem ettől a kötettől, és hát igen… RIP józanságom és szívem. Összetört, ez a homály a végén pedig teljesen kikészített. REBEKAAAA, hogy tehetted!
Minden egyes oldala kikapcsolt és magával rántott. Egyetlen egy percig sem unatkoztam, pedig igazán terjedelmes kötet. A párbeszédek – főleg a „csendes párbeszédek” – továbbra is haláliak, a karakterek szerethetőek és szórakoztatóak. A történet pedig fordulatokban, izgalmakban és akcióban is nagyon gazdag, nem egyszer okozott nekem idegtépő pillanatokat. Egyszerűen elképesztő, ahogyan a szerző a feszültséget kezeli, kitörésig feszegeti azt. Nekem kimondottan tetszett az utazgatás és bízom benne, hogy a következő kötetben beigazolódik majd ennek az útnak a valódi értelme.
Nagyon tetszik a történetben, hogy az egyensúlynak ekkora jelentősége van. De nem csak magában a „könyvben”, hanem a cselekményben is, mert a helyzet súlyossága és komolysága ellenére, annyi humoros pillanatban volt részem, hogy a fejem majdnem belefájdult a nevetésbe. (Vegyük csak példának a Deverelli-s Xaden és khm… Dain-es esetet. Igen, azt a részt párszor újraolvastam és semmit sem bánok!) Rebecca Yarros amúgy teljesen tönkretesz a fejezetek elején lévő szövegekkel, mert már sokszor azoktól kétségbeesek mi fog történni. Egyszerűen elképesztő, hogy mire képes az érzelmeimmel pár sornyi szöveg.
Sok mindent kitaláltam menet közben, de voltak elég khm… kellemetlen meglepetések is, amiket nem tudtam teljesen felfogni. Sírtam és nevettem, elszorult a szívem és megkönnyebbültem (egy időre). A nyolcadik paragrafus első cikkelyére és néhány szereplőre örökké mérges leszek, de ennyi baj legyen.
Violet és Xaden most már hivatalosan is az egyik kedvenc párosom, egyszerűen imádom a kémiát és a feszültséget kettőjük között. (Na meg, a sárkányaikért is rajongok persze.) Elképesztő mit meg nem tennének egymásért. Őszintén szólva, imádtam a féltékeny Xaden-t, nagyon szórakoztató volt. ❤ Kicsivel több kommunikáció talán elkélt volna közöttük, ez volt az egyetlen negatívabb gondolatom, de ezt nagyjából el tudtam engedni, nem haragszom érte. Örülök, hogy sok minden kiderült mindkettőjükkel kapcsolatban, de kíváncsibb is lettem minden egyes elejtett információval.
A mellékszereplők között még mindig több kedvencem – pl. Ridoc, Imogen, Aaric – van, érdekelni fog, hogy a végéig kik „húzzák ki”, mert nem tudom mennyi veszteséget bír még el a szívem a FW könyvsorozattal kapcsolatosan. Tetszett, hogy Rhi és Imogen is kapott egy-egy fejezetet, az már más kérdés, hogy nem tudom elképzelni az írónő miért is tette ezt velünk, mi volt a pontos oka. Ráadásul izgatott voltam amiatt, hogy más sárkányokkal való kapcsolódást, kommunikációt is kicsit közelebbről megismerhettem. Ezért is örültem annak a két fejezetnek, még ha… ha így közelebbről is kaptam egy „tőrt” az érzelmekkel teli szívembe, amit biztos később még jó párszor meg is csavar majd benne Rebecca. Dain… még mindig nem tudom azt mondani, hogy megbocsátottam neki, még ha tudom is, hogy nem feltétlen és kizárólag csak az ő hibája… mindenesetre éreztem magamban egy kis fejlődést és reményt az irányába is.
A vége? A vége… legszívesebben csak annyit mondanék, hogy OKÉÉÉ és várom a folytatást, de MIÉRT? Ez a homály az őrületbe kerget, de komolyan. Ettől függetlenül amúgy, pontosan ez és a fejemben lévő kérdéshalom az egyik oka annak, hogy a második vége jobban taccsra vágott. Mindenesetre rengeteg kérdőjel van a fejemben és alig várom, hogy válaszokat találjak majd rájuk.
Most, hogy elolvastam három részt is, kijelenthetem, hogy a FW sorozat tényleg belépett a kedvenceim közé és (részben) megértem a körülötte lévő hypeot is, mert én is teljesen odáig voltam ezért a világért. A „részbent” viszont muszáj hozzátennem, mert bár tényleg imádom és bekerült a TOP-ok közé, vannak más kedvenc könyvsorozataim is, amik közül több is alulértékelt vagy nem ismert hazánkban.
Mindent összevetve, semmit sem bánok és teljesen lebilincselt. Csakis ajánlani tudom ezt a sorozatot a fantasy rajongóknak! ❤
UI.: Kezdem azt érezni, hogy várnom kellett volna még az olvasásával, mert hogy fogom kibírni a kövi részig? Ami RY jól megérdemelt szünete után fog majd csak megíródni.
UI.2.: Ha nem „kényszerítettem” volna magam egy másik könyv elolvasására másnap, tuti olvasási válságba kerültem volna.
UI.3: A fordítás… enyhén szólva értékelhetetlen volt számomra sok esetben. Az első két résznél még nem éreztem annyira nagyon-nagyon vészesnek a helyzetet, de itt rendkívül zavaró hibák, (valószínűleg) kihagyott elemek tűntek fel, amik az őrületbe kergettek.
***
![]() |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézetem:
"- Mindenekelőtt, és mindenki előtt Violetnek esküdtem hűséget – mondja Xaden. – Utána Tyrrendornak. Utána pedig Navarre-nak, amennyiben méltó rá. Ez általában akkor van így, ha Violet is ott tartózkodik."
*
"Ne hibáztasd magad olyan sebekért, amelyeket nem te okoztál."
*
"– Ez komoly?
– Hozzád akart érni. – A tekintetében villódzó jeges düh hatására elkerekedik a szemem.
– Persze, és ez a felnőtt reakció."
***
A könyv adatai:
Író: Rebecca Yarros
Teljes cím: Onyx Storm
Eredeti cím: Ónixvihar
Oldalszám: 910 oldal
Kiadó: Rainydays Kiadó
Megjelenési év: 2025 (puhatáblás, élfestett)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka

.jpeg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése