Ana Huang: A harag - vélemény

Sziasztok! 

Bevallom, eléggé féltem Ana Huang könyvétől – A harag volt az első olvasmányom tőle –, mert hallottam már épp elég hideget és meleget róla. Most azonban azt kell mondanom, örülök, hogy leküzdöttem a félelmemet és esélyt adtam neki, mert Dante és Vivian története teljesen magával ragadott és alig bírtam letenni! ❤

***

Ana Huang: A harag

Fülszöveg:

Ő ​volt az én Sarkcsillagom, az égbolt legfényesebb ékköve.

Könyörtelen. Pedáns. Arrogáns.

A milliárdos cégvezér, Dante Russo az élet minden területén imádja maga irányítani a dolgokat. Csakhogy most belekényszerítik egy jegyességbe egy olyan nővel, akit alig ismer. Vivian Lau a leendő feleség, akit soha nem akart, és a gyenge pont az életében, amire soha nem számított. De bármily gyönyörű és kedves is Vivian, Dante mindent megtesz, hogy véget vessen a zsarolásnak, és ezzel a kapcsolatuknak is. Viszont most, hogy jobban megismerte, képtelen lemondani róla.

Elegáns. Ambiciózus. Jól nevelt.

Vivian Lau igazi jó kislány, és házassága a kékvérű Russóval eddig zárt ajtókat nyithat meg újgazdag szülei előtt. És bár a durva, titokzatos Dante nem igazán álmai férfija, kötelességből beleegyezik a házasságba. De arra nem számított, hogy sóvárogni fog a férfi érintése után, vagy ami még rosszabb: beleszeret a leendő férjébe.

Vajon a kettejük közötti perzselő vonzalom elég lesz, hogy megrendítse Vivian kötelességtudatát és megenyhítse Dante veszélyes haragját, vagy szenvedélyük lángja elpusztít mindent körülöttük?

***

Értékelésem:

Bevallom, eléggé féltem Ana Huang könyvétől – ez volt az első olvasmányom tőle –, mert hallottam már épp elég hideget és meleget róla. Most azonban azt kell mondanom, örülök, hogy leküzdöttem a félelmemet és esélyt adtam neki, mert Dante és Vivian története teljesen magával ragadott és alig bírtam letenni! ❤

Ritkán olvasok dark románcokat, de néha jólesik kicsit kimozdulni a „habosbabos” szerelmi történetekből és kicsit sötétebb vizekre evezni. Épp így volt ez most is, bár közel sem volt annyira dark, mint amire számítottam. Ezzel nem is volt baj, a lényeg igazából az, hogy nagyon élveztem ezt az elrendezett házasság trope-ra épülő történetet, mely rengetegszer derített jókedvre a humorával, bosszantott fel az események alakulásával és szomorított el a fájdalmasabb perceknél.

Az írónő stílusa engem teljesen megvett magának, gördülékenyen lehetett vele haladni és a kötet hossza ellenére nem éreztem azt, hogy egyszer is unatkoznék. A váltott szemszögnek pedig még inkább örültem, hiszen így még érdekesebb és izgalmasabb volt megismerni ezt a történetet. Imádtam a szereplők csípős megjegyzéseit, humoros szócsatáit. Az olasz párbeszédeket is örömmel fedeztem fel benne, bár néha kicsit zavart, hogy nem tudtam meg pontosan mit is jelentenek a kifejezések, mondatok. Mindenesetre, minden egyes mia cara megszólításnál olvadoztam, bármilyen hangsúllyal is „hangzott el”.

A főszereplő párosunk eleinte rendkívül ellenségesen viselkedtek egymással, mondjuk úgy, hogy viharos volt a kapcsolatuk. (Na persze, ha azt, ami eleinte közöttük folyt, lehet annak nevezni.) Tovább nyújtotta a feszültséget az, hogy próbáltak ellenállni a vonzalmuknak. Így pedig még jobban tetszett, ahogy szépen lassan alakult közöttük valami … valami különleges és kölcsönös. Igazán jó páros voltak!

Vivian karaktere nagyon szimpatikus volt az első perctől fogva. Tetszett, hogy nemcsak egy újgazdag, semmittevő „örökösnőt” játszott, aki az apja pénzével játszik, hanem törekedett a saját sikerére és el is érte azt. Ettől vált számomra izgalmassá, egyedivé, ambiciózussá és szerethetővé. Persze, megvoltak a maga hibái, például megfelelési kényszerben szenvedett (főként a szüleivel kapcsolatban), de örültem, hogy az idő múlásával fejlődött és változott.

Dante eleinte egy mogorva, arrogáns és érzelemmentes férfiként mutatkozott be, de ez az első benyomás elég hamar megváltozott bennem. Noha ez a szívdöglesztő, piszkosul gazdag olasz nehezen engedte, hogy Vi belásson a páncélja mögé, ez sok-sok nehézség és idő árán átformálódott… megnyíltak egymásnak. Izgatottan vártam a fejezeteit, mert szerettem volna minél több dolgot megtudni vele kapcsolatban. A múltja rettentően elszomorított és sajnáltam a Dante-ben élő elveszett kisfiút, akit megfosztottak a gyerekkorától.

Ebben a kötetben a főszereplőkön kívül több karakter is felkeltette a figyelmemet, ilyen volt Kai is. Pontosan ezért kíváncsi leszek milyen lesz majd az ő regénye, remélem nem okoz majd csalódást.

Mindent összevetve, én nagyon élveztem ezt a könyvet, és nagyon örülök, hogy sort keríthettem rá. A történet néhol talán klisés, de tartogatott azért meglepetéseket is, melyeket örömmel fogadtam. A karakterek szerethetőek voltak és szimpatikusak, ezáltal pedig még inkább kíváncsi voltam a szerelmük kibontakozására. Szülői fronton egyik fél sem dicsekedhetett, ez rettentően fájt, de kellett a cselekmény alakulásához.

Ha szeretitek a sötétebb, feszültséggel teli románcokat, ezt se hagyjátok ki! Én mindenképpen elolvasom majd a folytatást is! ❤

UI.: Valaki mondja már el nekem, hogy mi ez a Comói-tói őrület a könyvekben? Korábban szinte soha nem hallottam róla, erre mostanában ez már vagy a negyedik könyv, amiben megjelenik.

***

Hálásan köszönöm a Maxim Kiadónak a kötetet!

***

Forrás: saját kép

***

Kedvenc idézetem:

"A szerelem nem csak a nagy pillanatokról szól. Sokkal inkább azokról az apróságokról, amelyek a nagy pillanatokat kötik össze egymással."

*

"– Külön szobában alszunk a házasság előtt? – vonta fel az egyik szemöldökét. – Egész jól titkolod, hogy ilyen konzervatív vagy.

– Te meg egész jól titkolod, hogy szeretnél egy ágyban aludni velem."

*

"– Hiányoztam? – kérdezte vidáman elhúzva a szót.

– Mint tengerésznek a skorbut."

***

A könyv adatai:

Író: Ana Huang

Teljes cím: A harag

Eredeti cím: King of Wrath

Oldalszám: 480 oldal

Kiadó: Maxim Kiadó

Megjelenési év: 2024 (puhatáblás)

***

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!

Réka