Chloe Liese: Mindig csak te - vélemény
Sziasztok!
Nem is olyan régen olvastam a sorozat első kötetét, a Csak mi kettent, amit nagyon-nagyon szerettem. Pontosan ezért, szinte szentségtörésnek érzem ezt mondani Ryder-ék miatt, de… Ren és Frankie párosát és sztoriját még jobban kedveltem. Imádtam a történetük minden egyes percét! Csak úgy faltam a lapokat, hogy pikk-pakk a végére is értem. ❤
Chloe Liese: Mindig csak te
Fülszöveg:
Ren Bergman a találkozásuk első pillanatától tudja, hogy Francine Zeferino olyan nő, akire érdemes várni. A lány ugyan érzéketlennek tűnik, de igazából aranyszíve van, és olyan gödröcskés mosolya, amitől Ren térde azonnal remegni kezd. De amíg Frankie a hokicsapat közösségimédia-menedzsere, addig Ren számára elérhetetlen.
Frankie ugyanakkor nem titkolja önmaga előtt sem, hogy bármilyen nyers és csípős az alaptermészete, még ő sem lehet érzéketlen Ren Bergman kisugárzására – hogy is lehetne, hiszen a fickó magas, izmos és mindig jókedvű. A múltban Frankie talán beindult volna egy ilyen srác megszerzéséért, de már túl sokszor égette meg magát olyanokkal, akik az ő lelki diagnózisát problémának tekintették, nem pedig emberi sajátosságnak, amikor szembesültek vele. Ezért elhatározta, hogy nem akar többé illúziókat táplálni.
Ren, miután évekig várt a megfelelő pillanatra, hogy lépéseket tehessen kettejük érdekében, megtudja, hogy Frankie el akarja hagyni a csapatot egy újabb karrier kedvéért. Arra azonban nem számított, milyen nehéz feladat a lány szívének elnyerése.
Chloe Liese nagy sikerű sorozatának második része szívmelengető történet egy nem mindennapi szerelemről, mely nem a különbségek ellenére, hanem éppen nekik köszönhetően szökik szárba.
***
Értékelésem:
Nem is olyan régen olvastam a sorozat első kötetét, amit nagyon-nagyon szerettem. Pontosan ezért, szinte szentségtörésnek érzem ezt mondani Ryder-ék miatt, de… Ren és Frankie párosát és sztoriját még jobban kedveltem. Imádtam a történetük minden egyes percét! Csak úgy faltam a lapokat, hogy pikk-pakk a végére is értem. ❤
Az írónő stílusa továbbra is zseniális, nem kellett sok idő és már el is merültem a kötet szépséges mélységében és humorában. Legjobban talán az tetszik a szerzőben, ahogyan feldolgozza a különböző betegségeket a szereplők életébe ültetve. Nem viszi túlzásba, mégsem bagatellizálja el a karakterek helyzetének komolyságát és nehézségeit. Azt üzeni számunkra, hogy nem baj, ha mások vagyunk, ha „hibáink” vannak, mert pont így vagyunk szerethetők. Jelen esetben autista tünetekkel (pl. nem bírja értelmezni az arckifejezéseket; mindent komolyan vesz; ami a szívén, az a száján), illetve az ízületi gyulladással. Az egész melegséggel tölti el a szívünket. A könyvei REMÉNYT adnak.
Sportrománc lévén a jéghokiból is kaptunk nem keveset, ami külön pluszpont. Emellett rendkívül jót nevettem azon, hogy milyen babonásak is a sportolók, főként akkor, amikor kiderült mit is csinálnak a siker érdekében. Meglepő volt, számomra mégis hihető, hogy a nagy drukk előtt azzal tudtak kikapcsolódni, lenyugodni amivel Ren hatására. A regényben lévő HP utalásokon pedig mindig jót szórakoztam, elmaradhatatlan elemei a sztorinak. Egyszóval, humoros volt az egész.
Nagyon tetszett, hogy a történetet váltott szemszögben ismerhettem meg. Sokkal kifejezőbb és érzelmesebb volt így felfedezni Frankie és Ren életét, gondolatait és szerelmét. A kémia kettőjük között elképesztő volt, mi sem mutatta be ezt jobban, mint a „meztelen törölközőtangó”. (Olvasnotok kell, hogy értsétek.)
Frankie karaktere elég hamar bekúszott a bőröm alá, nagyon megkedveltem. Tetszett, hogy bár keményen, szarkasztikusan viselkedett, valójában egy szókimondó, csupaszív lány volt, aki csupán védelmi falat épített maga köré a korábbi tapasztalatai miatt. Ren, azaz Zenzero pedig pontosan ezt a falat bontotta le kíméletesen, szeretettel telve a történet során. ❤ Na meg, ki tudna ellenállni ennek a Shakespeare rajongónak, aki úgy „káromkodik”, hogy „Te potrohos semmirekellő!”, ami a kedvencem lett. :D
Kifejezetten örültem annak is, hogy a korábbi könyv szereplői – Willa és Ryder – annyit szerepeltek amennyit. Jókat szórakoztam a szócsatáikon, amikre bizony Ren és Frankie csipkelődései is rátettek egy-két lapáttal. Élveztem, hogy a családnak még nagyobb szerepe volt és több Bergman testvért is megismerhettem kicsit közelebbről. Frankie barátnőit is nagyon szerettem, annyira támogatóak voltak!
Mindent összevetve, nem tudnék olyan dolgot kiemelni, ami ne tetszett volna. Csakis ajánlani tudom ennek az imádnivaló párosnak a történetét! ❤ Izgatottan várom, hogy mi lesz a folytatásban!
***
Köszönöm ezt a csodálatos könyvet a Kossuth Kiadónak!
***
![]() |
| Forrás: saját kép |
***
Kedvenc idézetem:
"– Nem értelek. Olyan forró vagy, és mégis olyan hideg.
– Szó sincs róla, Matt. Én mindig olyan fagyos vagyok, mint egy csúcskategórás jégszerkény. Ne szórakozzz velem!"
*
"[…] Úgyhogy irány vissza az ősi kezdetekhez, találd meg magadban a belső vikinget, dobd a csajt a válladra, és mondd meg neki, hogy közöttünk a helye."
*
"– Teringettét! – Ren lehajol, és felkapja.
– Csak nem Shakespeare nyelvén káromkodtál?
– Lépjünk tovább, és tegyünk úgy, mintha nem tettem volna."
*
"– Hé. – Lorena megszorítja a kezemet. – Igen, rendben leszel. És igen, képes leszel kezelni ezt. De tudod, mit?
– Mit?
– Nem kell egyedül megtenned – mosolyog Loretta."
***
A könyv adatai:
Író: Chloe Liese
Teljes cím: Mindig csak te
Eredeti cím: Always Only You
Oldalszám: 412 oldal
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenési év: 2024 (puhatáblás)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka


Megjegyzések
Megjegyzés küldése