Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt az emlékeid elhalványulnak - vélemény
Sziasztok!
Most, hogy túl vagyok a harmadik Kavagucsi Tosikadzu regényemen is, kijelenthetem, hogy nagyon megkedveltem az író munkásságát. Bár az első rész okozta szívszorító és elgondolkodtató élményt még egyik kötet sem múlta felül, mindhárom könyvet szerettem eddig. Mindegyik különleges! ❤
Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt az emlékeid elhalványulnak
Fülszöveg:
2030, Hakodate, Hokkaido prefektúra.
A Donna Donna kávézó különös hely a Hakodate-hegy oldalában. A legenda szerint itt is, akárcsak a tokiói Funiculi Funicula kávézóban, van egy szék, amelyre ráülve átkerülhetsz az általad megjelölt időbe, ha a megfelelő személy egy különleges kannából szertartásosa kitölti az ehhez szükséges kávét.
Ugyanakkor fárasztó, sőt bosszantó szabályok sora vár, ha rászánod magad az időutazásra:
1. Kizárólag azokkal találkozhatsz, akik megfordultak már a kávézóban.
2. Bármit teszel a múltban, az nem változtathatja meg a jelent.
3. Előtted mindig ül valaki a székes. Te csak azután telepedhetsz oda, ha ő feláll.
4. Az időutazásod során nem mozdulhatsz el erről a székről.
5. Csupán addig maradhatsz a múltban vagy a jövőben, amit a kitöltött kávéd ki nem hűl.
A kötetben négy szívmelengető találkozás elevenedik meg, amelyek meggyőznek: akkor is van értelme visszamenni az időben, ha a jelen nem változtatható meg. Te kivel találkoznál, ha lehetőséget kapnál az időutazásra?
Ezúttal a szerző maga is időutazásra vállalkozott, de nemcsak a történések idejét helyezte 2030-ra, hanem a helyszín is új: az északi Haodate kikötőváros forgalmas kávézója, melyet főleg turisták és szerelmes fiatalok látogatnak.
Kavagucsi Tosikadzu 1971-ben született Oszakában, Japánban. Sikeres drámaíró és színházi rendező, aki Mielőtt a kávé kihűl című, hazájában díjnyertes színdarabjából írta első regényét, amellyel világhódító útjára indult a könyvsorozat., melynek immár a 3. kötetét veheti kezébe az olvasó.
***
Értékelésem:
Most, hogy túl vagyok a harmadik Kavagucsi Tosikadzu regényemen is, kijelenthetem, hogy nagyon megkedveltem az író munkásságát. Bár az első rész okozta szívszorító és elgondolkodtató élményt még egyik kötet sem múlta felül, mindhárom könyvet szerettem eddig. Mindegyik különleges! ❤ Még jobban élveztem azt, hogy ezt a részt együtt olvastam egyik barátnőmmel, így részletenként külön-külön meg tudtuk beszélni a történéseket és az érzéseinket.
Ez a történet már nem a tokiói Funiculi Funicula-ban játszódik, hanem a Hakodate-hegy oldalában lévő Donna Donna kávézóban. Ettől függetlenül a korábbi karaktereinkből sincs hiány, mert Tokita Kadzu (és lánya), valamint Tokita Nagare is fontos szerepet tölt be a hely vezetésében, így a történetben is. (Még jó, hogy nem is olyan régen olvastam az első két kötetet, mert a neveket nem egyszerű megjegyezni és néha emlegetnek több korábbi szereplőt is. Egyébként ismét kaptunk egy segítő ábrát is, mely a szereplők neveivel és a közöttük lévő kapcsolatokkal volt teleírva, így segítve minket az eligazodásban.)
Azt azonnal észrevettem, hogy (ismét) más lett a fordító, ami nem is lett volna baj, mert minőségi, és a lábjegyzeteket is nagyon értékeltem. Ám a gyerekkori (és néha mostani) „anime néző karrierem” miatt rossz volt ránézni az úgy leírt megszólításokra, mint a „Jukika szan”, „Miki csan” és így tovább. (És tudom, így helyes magyarul… az azonban már más kérdés, hogy nem szeretem így látni ezeket a kifejezéseket.)
Az egyedi, varázslatos hangulat megmaradt, miközben a megszokott módon négy különleges, összefüggő történetnek lehettem tanúja. Mindegyik valamilyen szinten megható volt, többször „csúnyán” meg is könnyeztem az eseményeket.
Ding-dong…
Az árva
Ezzel a történettel icipicit nehezebben indult a kapcsolatom bizonyos szempontból. A rész főszereplője, Jajoi 6 évesen árva maradt, miután a szülei elhunytak egy balesetben és az élete sem volt könnyű. Ebből kifolyólag a nő erős sértettséget és dühöt érzett a felmenőivel kapcsolatban. Nem érette, hogy egyáltalán miért született meg. A balesetről természetesen nem a szülei tehettek, de egy szintig megértettem a sértettségét, végül pedig örültem, hogy a kávézónak hála belátott az események mögé és megismerte a valóságot. Az író elérte, hogy meghasson a történet, főleg azért, mert a szavak és tettek mögött rejlő történések kicsit Kei-re és az ő „áldozatára” emlékeztettek.
A komikus
Az összes közül talán ez a részlet volt számomra a legmeghatóbb és az, amin a legtöbbet pityeregtem. Mert bizony vannak olyanok, akik mosolyognak, miközben tudják mi lesz a sorsuk… mégis erősek maradnak és támogatják a családtagjaikat, barátaikat. Ez a történet arra hívja fel a figyelmet, hogy az élet valódi érték, amit nem szabad feladnunk.
A testvérek
Ahogy korábban is, az a cselekmény, ami testvérekhez köthető, ugyancsak sírásra késztetett. Izgatottan és kicsit szomorúan vártam, hogy mi fog történni Reiko-val, aki nem tudta feldolgozni, hogy egy betegségben meghalt a húga és néha még mindig várja a vele való találkozást. A kávézó legendájának és pszichiáter, Szakinak hála ez meg is történik. A Jukika-val töltött pillanatok szívszorító hangulatát és a helyzet intenzitását az író egy ötletes megoldással tovább toldotta.
Gyerekkori barátok
Mikor megláttam ezt a részlet címet, tudtam kikről fog szólni és izgatottan vártam. Aztán ahogy haladtam előre, lett egy kis rossz érzésem. Így pedig a vége ismét megsiratott, de kicsit bosszantott is, mert egy hatásos, de szívszorító elemet kicsit túlzásba vitt az író ebben a kötetben.
Mindent összevetve, nagyon szerettem ezt a regényt is és bízom benne, hogy a negyedik is elnyeri majd a tetszésemet. Várom, hogy tovább fürödhessek ebben az egyedi, különleges hangulatban, amit a tokiói és a Hakodate-hegy oldalában lévő kávézóknak hála ismerhettem meg.
Ahogy az előző kettőt, ezt is nagyon tudom ajánlani mindazoknak, akik kicsit is érdeklődnek a távolkeleti kultúra, valamint a különleges és egyedi hangulatú regények iránt, amiknek van mondanivalója! ❤
***
 |
| Forrás: saját fotó |
***
Kedvenc idézetem:
"Megannyi oka lehet annak, hogy valakinek a szíve visszahúz a múltba, senki nem törhet pálcát afelett, hogy mi vezérli az illetőt."
*
"Ha van valaki, akinek el kell mondania, hogy mit érez, akkor nem szabad tétováznia."
*
"– A végére szeretnék elmondani még egy fontos szabályt…
– Még mindig van? – sóhajtott fel Jajoi."
***
A könyv adatai:
Teljes cím: Mielőtt az emlékeid elhalványulnak
Oldalszám: 304 oldal
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenési év: 2023 (puhatáblás)
***
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket! Jó olvasást kívánok!
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése