Mikki Brammer: Minden, amit megbántam - vélemény
Sziasztok!
Ma egy csodálatos könyvről hozok nektek egy blogposztot, mely eléggé megsiratott és mindenképpen ajánlom, ha már elveszítettetek valaki fontosat az életetekből. Nekem nagyon sokat segített és eléggé elgondolkodtatott, nagyon szerettem a Minden, amit megbántamot, olvassátok el miért, ha van kedvetek! ❤
***
Mikki Brammer: Minden, amit megbántam
Fülszöveg:
Attól a naptól fogva, hogy az óvó bácsija összeesett, majd meghalt, miközben Nyúl Péter kalandjait mesélte a gyerekeknek, Clover Brooks erősebb köteléket érzett a haldoklókhoz, mint az élőkhöz. Mióta pedig imádott nagypapája, aki felnevelte, magányosan halt meg, mert ő épp Ázsiában utazgatott, Clover haláldúlaként dolgozik New Yorkban: annak szenteli életét, hogy végstádiumban lévő betegeket kísérjen el utolsó lelki útjukon: segítsen nekik elfogadni az elkerülhetetlent, és megbékélni önmagukkal, bármilyen hibákat követtek is el életük során.
Clover olyan sok időt tölt haldoklókkal, hogy közben elfelejti – vagy nem meri – a saját életét élni. Nem akar senkit igazán közel engedni magához, mert az kockázatos: ha szeret valakit, akkor elkerülhetetlen, hogy egy nap elveszítse…
Így él harminchat éves koráig, amikor egyszer csak – egy kedves öregasszonynak köszönhetően, aki elmeséli neki nagy szerelmének történetét –, nagyot fordul Clover élete: kénytelen lesz végre önmaga lelkének a mélyére nézni, és kideríteni, hogy igazából mire is vágyik. De vajon lesz-e bátorsága hozzá, hogy elinduljon a saját útján?
***
Értékelésem:
Nagyon nehéz volt belekezdeni ebbe az értékelésbe, kerestem a szavakat, amikkel jól kifejezhetném, hogy milyen érzéseket keltett bennem a könyv olvasása. Soha nem gondoltam volna, hogy kedvenccé fogom avatni… bármennyire is felkeltette a figyelmemet a fülszöveg és tudni akartam mit rejt pontosan a haláldúla kifejezés, amiről korábban nem is hallottam… de így lett és cseppet sem bánom, hogy elolvastam ezt a csodaszép, megható történetet! ❤
Sajnos elég lassan haladtam vele időhiány ((a szakdogám és a szakmai gyakorlat a ludas)) miatt, de talán így volt jó, mert ezáltal maradhatott tovább velem Clover megindító története, aminek minden percét imádtam. Bevallom, eléggé összetört, és könnyes szemekkel olvastam sokszor ezt a kicsinek tűnő könyvet, mely által ezernyi mély gondolattal lettem gazdagabb. Kedves lett a szívemnek, ezért nagyon bízom benne, hogy később is olvashatok majd az írónőtől.
Bár a könyvön rajta van a romantikus címke, nem mondanám, hogy annyira sok romantika lett volna a könyvben. Inkább az életről, a halálról és a gyászról szólt, meg arról, hogy a főszereplő kereste a világban való szerepét, helyét… a jövőjét. S annak ellenére, hogy romantikus rajongó vagyok, tökéletes volt így, nem is hiányoltam többet, éppen elég volt az a leheletnyi romantika, mely a boldogság megtalálását sejtette egy csodálatos, gondoskodó ember mellett.
Az írónő csodálatosan fogalmazott, teljesen magával ragadott a stílusával. A cselekmény, a belső monológok és a karakterek is mind elvarázsoltak és bár a fő téma a halál volt, a könyv nem vált depresszívvé, csak elgondolkodtatóvá és tanulságossá. Az életet, a lehetőségek megragadását sugallta, azt, hogy nem kell félni az ismeretlentől, mert ha bele sem kezdünk, akkor soha nem tudjuk meg, hogy mi lesz a vége.
Clover karaktere nagyon közel került a szívemhez, szerettem a múltjába való betekintéseket, mert azok által értettem meg leginkább a lelki világát és a gondolatait. ❤ Ő egy igazán magába zárkózó, tapasztalatlan, de jószándékú nő, aki magányosan éli az életét és fél az ismeretlentől. Magát hibáztatja, hogy nem volt ott évekkel ezelőtt a nagypapája halálánál és erről a „hibájáról” nem tud megfeledkezni. Igazából ezért állt haláldúlának. Bevallom, eleinte kicsit morbidnak tartottam, hogy ennyi halált követ végig, de nem sokkal később rájöttem ennek a hivatásnak az igazi értelmére és szépségére. S végül, de nem utolsó sorban, tetszett a karakterfejlődése, az, hogy ő is rájött mit bán az életben és a végén mert lépni is.
Sajnos már átéltem többször is a szeretteim elvesztésnek fájdalmát, de talán pontosan ezért varázsolt el ennyire a könyv és gyógyította meg a lelkemet. Saját fájdalmamat éreztem Cloverében, így nagyon nagy hatással volt rám. Remélem rátok is azzal lesz! Én csakis ajánlani tudom ezt a fantasztikusan megírt és gyönyörű borítójú történetet. ❤
***
Hálásan köszönöm a Helikon Kiadónak, hogy kiadták magyarul ezt a kötetet és a Prológus csapatának, hogy bekerülhettem a Bookstagram Tourba!
***
 |
| Forrás: saját fotó |
Kedvenc idézeteim:
"Ha valaki mindig karnyújtásnyira van tőlünk, könnyen abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy ez örökké így lesz. Amíg aztán egy napon már nincs így.”
***
"De a szép halál titka a szép élet."
***
"Az az igazság, hogy sose szűnik meg a fájdalom. Valaki azt mondta nekem egyszer, hogy ezt a csomagot örökké magaddal cipeled. Kezdteben olyan, mint egy jókora bőrönd, aztán ahogy telnek az évek, a mérete talán akkorára csökken, mint egy kézitáska, de mindig veled marad. Tudom, közhelyesen fog hangzani, de ebből megértettem, hogy nem kell teljesen túltennem magam rajta."
***
A könyv adatai:
Teljes cím: Minden, amit megbántam
Eredeti cím: The Collected Regrets of Clover
Oldalszám: 395 oldal
Kiadó: Helikon Kiadó
Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket a könyv iránt! Jó olvasást!
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése